vonatkoztatási rendszer

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈvonɒtkostɒtaːʃirɛnt͡sɛr]

Főnév

vonatkoztatási rendszer

  1. (matematika) A mechanika által használt eszköz, melynek segítségével egy megfigyelő helyeket határozhat meg, és leírhatja a testek mozgását. A megfigyelő használhat például Descartes-féle koordináta-rendszert vagy polárkoordináta-rendszert.