vorgaukeln

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /fɔɐ̯ɡaʊ̯kɛln/

Ige

vorgaukeln (gyenge, E/3 jelen gaukelt vor, múlt gaukelte vor, befejezett vorgegaukelt, segédige haben)

  1. ámít

Igeragozás

További információk