Bence

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbɛnt͡sɛ]

Tulajdonnév

Bence

1. Bence a latin Vincentius (Vince, jelentése: győztes) férfinév Bencenc formájú rövidüléséből származik. A latin alakból való kialakulása a következőképpen ment végbe: Vincentius→Vincenc→ebből lett ikerítéssel (Vincenc-Bencenc) a Bencenc→Bence. A Bencenc alakot is használták egy ideig, de ahogy a Vincencből Vince lett, a Bencencből is Bence.

Származékok

• bencés

Ragozás

Bence ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	Bence	Bencék
tárgyeset	Bencét	Bencéket
részes eset	Bencének	Bencéknek
-val/-vel	Bencével	Bencékkel
-ért	Bencéért	Bencékért
-vá/-vé	Bencévé	Bencékké
-ig	Bencéig	Bencékig
-ként	Benceként	Bencékként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	Bencében	Bencékben
-on/-en/-ön	Bencén	Bencéken
-nál/-nél	Bencénél	Bencéknél
-ba/-be	Bencébe	Bencékbe
-ra/-re	Bencére	Bencékre
-hoz/-hez/-höz	Bencéhez	Bencékhez
-ból/-ből	Bencéből	Bencékből
-ról/-ről	Bencéről	Bencékről
-tól/-től	Bencétől	Bencéktől

Bence birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	Bencém	Bencéim
a te	Bencéd	Bencéid
az ő/ön/maga az önök/maguk	Bencéje	Bencéi
a mi	Bencénk	Bencéink
a ti	Bencétek	Bencéitek
az ő	Bencéjük	Bencéik