उपवित (upavita) - zsinór, a kétszer születettek jelképe a jadzsnyó- pavita szertartás alatt az upanajamán
उपेय (upeya) - cél
उपेख इन्द्रीय (upekha indrīya) - a semleges érzés képessége
उपेखा परिसुद्धि (upekhā parisuddhi) - az egykedvűség tisztasága
उपेख सम्बोद्द्यन्ग (upekha samboddyanga) - az egykedvűség általi megvilágo-sodás
उपेक्ख (upekkha) - kiegyensúlyozottság, a negyedik erény
उप्पत्थव (uppatthava) - az újrakeletkezés folyamata
ऊर्ध्व दन्दासन (ūrdhva dandāsana) - fölfele irányuló rúd-tartás (hatha jóga)
ऊर्ध्व धनुरासन (ūrdhva dhanurāsana) - fölemelt íj-tartás (hatha jóga)
ऊर्ध्व कुक्कुतासन (ūrdhva kukkutāsana) - felső kakas-tartás (hatha jóga)
ऊर्ध्व मुख पश्चिमोत्तान् आसन (ūrdhva mukha paścimottān āsana) - felfele tartott arc hát-tartás (hatha jóga)
ऊर्ध्व मुखश्वान् आसन (ūrdhva mukhaśvān āsana) - feltartott szájú kutya-tartás (hatha jóga)
ऊर्ध्व पद्मासन शीर्सासन (ūrdhva padmāsana śīrsāsana) - felső lótusz fej- tartás (hatha jóga)
ऊर्ध्व पद्मासन सर्वान्गासन (ūrdhva padmāsana sarvāngāsana) - felső lótusz teljes test megtámasztás-tartás (hatha jóga)
ऊर्ध्व प्रसारित एकपाद् आसन (ūrdhva prasārita ekapād āsana) - függőlegesen kinyújtott egyik láb-tartás (hatha jóga)
ऊर्ध्व प्रसारितपाद् आसन (ūrdhva prasāritapād āsana) - magasra nyújtott láb- tartás (hatha jóga)
ऊर्ध्वरेतुस्स (ūrdhvaretussa) - a sperma visszatartása (hatha jóga)
उर्ध्वस्रोता (urdhvasrotā) - aki magasabbra tör
उर्मिला (urmilā) - Dzsanaka lánya, Kaksmana felesége
ऊर्ना (ūrnā) - fehér szőrpihe a Buddha szemöldökei között
उर्वसी (urvasī) - apszarasz, Purúravasz felesége, a Bháraták ősanyja
उसनस् (usanas) - az aszurák papja
उसस् (usas) - hajnal, Pradzsápati lánya
उसस्त (usasta) - egy bráhmin a Dzsanaka udvarában rendezett vita résztvevője
उस्मा (usmā) - meleg, hőség, testmeleg
उस्मगता (usmagatā) - hevítés, a nirvédha-bhágija első szakasza, a figyelem behatolásának segítője, hevítés, amikor eléri teljességét, az a tetőpont (múrdhana)
उस्मन् (usman) - testmeleg
उस्न (usna) - forró, ájur véda
उस्नीस (usnīsa) - a Buddha koronája, kidudorodás a fejtetőn, diadém, korona, fejék, hajcsimbók
उस्नीस विजया (usnīsa vijayā) - koponyadudor
उस्त्रासन (ustrāsana) - teve-tartás (hatha jóga)
उसीर (usīra) - a bírana gyökere
उत्च्शेद द्रिस्ति (utcśeda dristi) - annihilacionizmus
उत्कतासन (utkatāsana) - erőteljes-tartás (hatha jóga)
उत्पाद (utpāda) - keletkezés
उत्पादकत्वात् (utpādakatvāt) - a dolog teremtő mivolta
उत्पाद्यत्वात् (utpādyatvāt) - a dolog teremtmény mivolta
उत्पल (utpala) - a kék lótusz-szerű hasadás hideg pokla
उत्पलम् (utpalam) - kék lótusz
उत्सद (utsada) - rövid, hideg pokol
उत्तम (uttama) - a dzsiva legmagasabb (emberin túli) létfokozata, avidjá létfokozat
उत्तम मनु (uttama manu) - a 3. manu
उत्तम निर्मानकाय (uttama nirmānakāya) - a legfőbb teremtett test közvetlen kapcsolata az élvezetek testével, a nirmánakája egyik jegye
उत्तम पुरुस (uttama purusa) - az istenség tudatállapota
उत्तमौज (uttamauja) - vrisni herceg
उत्तान पादासन (uttāna pādāsana) - nyújtott láb-tartás (hatha jóga)
उत्तान पद्मा मयूरासन (uttāna padmā mayūrāsana) - nyújtott lótusz páva-tartás (hatha jóga)
उत्तानासन (uttānāsana) - erőteljesen kinyújtott-tartás (hatha jóga)
उत्तर (uttara) - a mimánszá bölcselet későbbi irányzata, amely végső valóság természetével foglalkozik
उत्तरा (uttarā) - Viráta lánya, Abhimanju felesége
उत्तर (uttara) - Viráta legkisebb fia
उत्तर योग (uttara yoga) - újabb jóga, tkp. a hatha jóga
उत्तर मनुस्य धर्म (uttara manusya dharma) - emberfeletti tettet állít magáról valaki
उत्तर मीमान्स (uttara mīmānsa) - későbbi tudás, magasabb fokú védánta
उत्तर पक्सपरवादिन् (uttara paksaparavādin) - a vitában a válaszadó, aki megvédi álláspontját
उत्तर सम्ग (uttara samga) - szerzetesek felső ruhája
उत्तर सान्ख्य (uttara sānkhya) - újabb szánkhja Ísvarakrisna után
उत्तरिमनुस्स धम्म (uttarimanussa dhamma) - minden emberi ismeretet megha-ladó
उत्थान (utthāna) - kiemelés a szamádhiból
उत्थानवत् (utthānavat) - buzgó, fáradhatatlanul működő
उत्थित हस्त पादान्गुस्थासन (utthita hasta pādāngusthāsana) - nyújtott kéz- nagylábujj-tartás (hatha jóga)
उत्थित पार्श्वकोनासन (utthita pārśvakonāsana) - nyújtó oldalsó szög-tartás (ha-tha jóga)
उत्थित त्रिकोनासन (utthita trikonāsana) - kinyújtott háromszög-tartás (hatha jóga)
उतुनियाम (utuniyāma) - évszak-törvény, az 5 természeti törvény egyike
वाचवाक् (vācavāk) - beszéd, az 5 kárméndríja (vács, páni, páda, páju, upasztha) egyike
वचन (vacana) - kijelentés, beszéd, nem ítélet, csak megnyilatkozás
वाचनिक (vācanika) - egy mantra hangos kiejtése (még: upámsu, mána-szika)
वाचनिक तपसवाचिक तपस् (vācanika tapasavācika tapas) - a beszéd, a szó leküzdése
वाचस्पति मिस्र (vācaspati misra) - védánta mester (i.sz. 10. sz.) műve: Bhámati, Sankara Brahmá szútra kommentárjának kommentárja
वाच्कर्म (vāckarma) - ávénikabuddhagúna
वाद विद्या (vāda vidyā) - a vita művészete
वदगलै (vadagalai) - északi srívaisnavák, központjuk Srírangam, majomiskola, aktív megváltás
वादमार्ग (vādamārga) - a vita menete
वाजस्रवस (vājasravasa) - a Káthaka upanisad szereplője
वज्जी (vajjī) - állam a Gangá északi partján, fővárosa Vészálí
वज्जी राजसाग् (vajjī rājasāg) - észak-indiai állam a Gangá mellett, fővárosa Vészálí
वाजिकरन (vājikarana) - ájur véda
वजिकरनचिकित्स (vajikaranacikitsa) - erősítők, szexualitás, nemzés, ájur véda
वजिर (vajira) - szerzetesnő
वजिरन्यानवरोरस (vajiranyānavarorasa) - a thai buddhizmus egyik legnagyobb egyházatyja (i.sz. 1859–1921)
वज्र द्न्यान (vajra dnyāna) - gyémánt-tudás, Aksobhja másik neve
वज्र काय (vajra kāya) - gyémánttest, a szellemi és fizikai összetevők tökéletes egysége eredeti tisztaságában
वज्र कन युक्ति (vajra kana yukti) - aprólékos gyémánt módszer, annak vizsgálata, hogy minden dharmáról elmondható: nem igaz, hogy önmagából, más okból, mindegyikből vagy ok nélkül keletkezett
वज्रबोधि (vajrabodhi) - Nágárdzsuna iskolájának követője, Nágabódhi tanítványa (i.sz. 670-741)
वज्राचारिअ (vajrācāria) - gyémánt mester
वज्रच्च्शेदिक (vajraccśedika) - Gyémánt szútra, i.sz. 300-500
वज्रधात्वीस्वरी (vajradhātvīsvarī) - a Buddha saktija
वज्रयोगिनि (vajrayogini) - a vörös bindu (Bódhicsitta) női jidamja
वज्रनाब्ब (vajranābba) - Krisna diszkosza
वज्रानन्ग (vajrānanga) - Mandzsusrí egyik alakja, jelképei virágból készült íj, kard és tükör
वज्रपानियक्स (vajrapāniyaksa) - a 4 égtájat őrző jaksák
वज्रासन (vajrāsana) - gyémánttrón a Dzsambudvípán
वज्रोपन समाधि (vajropana samādhi) - a gyémánthoz hasonlatos össze-szedettség a bhávanámárga végén, amiben megszűnik az alany-tárgy szemlélet
वाहन (vāhana) - hordozó állat
वाहन मन्दप (vāhana mandapa) - szertartási eszközök tárolására szolgáló helyiségek a templomban
वाहप्फला (vāhapphalā) - a bőséges gyümölcs istenei
वैभासिकसर्वास्तिवाद (vaibhāsikasarvāstivāda) - nagy kifejtés iskola, hínajána filozófiai rendszer; 18 aliskolája van
वैदल्य (vaidalya) - elemzések, a dvádasángasászana 9. része
वैधि (vaidhi) - hódolat, imádat, szemlélődő elmélyedés, a bhakti része (még: rágátmika, pará bhakti), meg nem fogható alkotóerő
वैदिक धर्म (vaidika dharma) - hindu dharma
वैखरिव (vaikhariva) - a hallható para
वैकुन्थ (vaikuntha) - a menny egyik része, Visnu lakóhelye
वैमल्य (vaimalya) - makulátlan
वैपुल्य (vaipulya) - széles, tulajdonképpen a mahájána
वैपुल्य सूत्र (vaipulya sūtra) - Kilenc dharma, mahájána szöveg
वैराग्य (vairāgya) - közömbösség, utálat, elsápadás, kínűző, mentesség a vágyaktól, szenvtelenség, vágytalanság, közö- nyösség (mridu, madhjama, adhimátra, para), kartámasz a jógában (karmankó)
वैसाक (vaisāka) - hindu, tibeti április második és május első fele
वैसमिकत्वम् (vaisamikatvam) - következetlenség
वैसम्य (vaisamya) - a gunaegyensúly megingása, a számjávasztha felbomlása, egyenetlenség
वैसम्पायन (vaisampāyana) - Vjásza tanítványa
वैसारद्य (vaisāradya) - merészség, bizonyosság
वैसारद्य प्राप्त (vaisāradya prāpta) - a szent bizonyosság birtokosa, egy buddha 4 bizonyossága (csaturvaisáradja)
वैश्वनरनिर्घोस बुद्ध (vaiśvanaranirghosa buddha) - az északi világrész buddhá-ja
वैस्नव (vaisnava) - Visnu követői, az élők egy őslétező testéből szár-maznak, minden az ő testének transzformációja
वैस्नव पुरान (vaisnava purāna) - 6 Mahápurána
वैस्नवी (vaisnavī) - Durgá egyik anyai kiterjedése
वैस्वामित्र (vaisvāmitra) - védikus tanítómester
वैस्वानर आत्मन् (vaisvānara ātman) - minden ember Átmanja, Egyetemes Lélek
वैतरनि (vaitarani) - különlegesen forró mellékpokol
वैवस्वत मनु (vaivasvata manu) - a jelenlegi korszak törvenyhozója, a 7. manu, ekkor volt az özönvíz, Visnu figyelmeztetésére bárkát épített családjának, a 7 bölcsnek (risi) és minden állatból kettőnek, Szúrja fia
वय धम्म (vaya dhamma) - felbomlási tényezők
वाय धारना (vāya dhāranā) - lélegzetszabályozás, az életlehelet ellenőr-zése
वय्रोचन (vayrocana) - a buddhaság bódhiszattvája, a dharmakáját megszemélyesítő transzcendens buddha, a női társa Jingcsokma, szkandha-szimbólum: fehér, forma, érzékcsalódás, tibeti fordító-mester, a tudatosság szkandhájának jelképe, a testben a szívhez kapcsolódik, a középpont buddhája, a singon és tendai szektában az Ádibuddha, bídzsája az a vagy a vam, a singonban bídzsája avarahakha (a- föld, va-víz, ra-tűz, ha-levegő, kha-űr); tibeti fordító az i.sz. 8. században
वायु पुरान (vāyu purāna) - szél könyv, valószínűleg a legrégebbi purána
वायुवायो (vāyuvāyo) - levegő, az anyag gáz állapota, szél, a lélegzet hindu istene, az északnyugati irány ura, Bhíma apja a Mahábhá-ratában, Hanumán apja a Rámájanában, de a szánkhjában a levegő, a Brahman egyik megnyilvánulása, az egyik mahábhúta, a szthula saríra része
वाक् कर्म (vāk karma) - egy buddha a hallgatók késztetései szerint beszél, szóbeli cselekedet, az ávénika-buddhaguna 14. foka
वकवाच् (vakavāc) - beszéd
वक (vaka) - egy ráksasza
वक्कुल (vakkula) - arhat a Buddha közelében
वालखिल्य (vālakhilya) - a Teremtő testéből keletkezett 6 ezer ujjnyi szellem
वालखिल्यासन (vālakhilyāsana) - válakhilják-tartás (hatha jóga)
वल्ली (vallī) - Kártikéja egyik társa
वल्मिकि (valmiki) - rablóból lett szent, ő írta a Rámájanát, feltalálta a vínát, ő tanította a gandharvákat a zenére
वामदेव (vāmadeva) - egy bölcs
वामदेवासन (vāmadevāsana) - Vámadéva-tartás (hatha jóga)
वामलमित्र (vāmalamitra) - indiai tanító Tibetben az i.sz. 8. században
वामन (vāmana) - Visnu 5. emberi alakú avatárája, törpe bráhmana, aki visszaszerezte a Földet Bali démonrádzsától, jelképe: vizes edény és esernyő (másik neve Trivikrama = 3 győzelem)
वम्स (vamsa) - hús, a tantrikus gyakorlatok egyik eszköze
वान प्रस्थ (vāna prastha) - ásrama, a lemondás életszakasza
वानर (vānara) - erdőlakó, mitikus nép Dél-Indiában
वन्य्द्ष्शो (vanydṣśo) - terméketlen
वप्प (vappa) - a panycsavaggíják közül az egyik
वार (vāra) - fordulat
वरद मुद्र (varada mudra) - megnyugvó, kívánságteljesítő kéztartás, a táncoló Siva bal első keze
वारदराज (vāradarāja) - Visnu egyik mellék-inkarnációja
वराह (varāha) - vadkan, Visnu egyik inkarnációja
वाराही (vārāhī) - Durgá egyik anyai kiterjedése
वरन (varana) - a klésák akadályai
वारनवात (vāranavāta) - egy város
वर्धमान महावीर (vardhamāna mahāvīra) - Dzsina, Mahávíra eredeti neve, a 21. dzsaina tírthankara (i.e. 599-527)
वर्नास्रम धर्म (varnāsrama dharma) - varnák és életkorok kötelességei, a védikus társadalmi rendszer, remetelak
वर्सा (varsā) - esős évszak, monszun, a harmadik hindu évszak, ájur véda
वर्सावास (varsāvāsa) - az esős időszak 3 hónapja, az intenzív hitgya-korlat ideje
वार्स्नेय (vārsneya) - a Vrisni-nép ura; Krisna egyik neve
वर्तमान अवस्थान (vartamāna avasthāna) - folyamatban lévő állapot jelen pillanata
वरुन (varuna) - az óceánok istene, hordozója Makara, a krokodil- szörny, kezében hurok (nága pasa), rádzsasága Szukha vagy Puspa- giri, a nyugati irány uralkodója
वरुनी (varunī) - az ivás istennője, a tejóceán köpülésekor keletkezett
वसन्त मन्दप (vasanta mandapa) - víztároló helyiség a templomokban
वासि (vāsi) - borotva
वसी करन (vasī karana) - bizonyos dolgok fölötti hatalmat biztosító rítus, jele a fekete
वस्त्र (vastra) - tiszta ruha felajánlása a múrtinak a templomban
वासभ (vāsabha) - Paszénadi felesége
वासना (vāsanā) - vágy, vonzalom, késztetés, örvény a tudatküszöb alatt, hajlamok, beidegződések, benyomások, létesülés-indíték, létcsí-ra a tudat- talanban, melyből a tudatfolyamatok keletkeznek.
वसन्त् (vasant) - tavasz, ájur véda
वसन्त (vasanta) - tavasz, az első évszak, Kámadéva társa
वसन्तपन्चामि (vasantapancāmi) - ünnep mágha hónapban (január- febru-ár) Szaraszvatí tiszteletére
वसिस्थ (vasistha) - risi a Nap-nemzetségből
वसिस्थासन (vasisthāsana) - Vaszistha-tartás (hatha jóga)
वास्सामित्त (vāssāmitta) - a Buddha tanítója a Védákban
वस्तु (vastu) - a vizsgálat tárgya, dolog, tárgy
वस्तुमात्र (vastumātra) - a dolog magában
वस्तुप्रतिवि कल्प (vastuprativi kalpa) - tárgy-tapasztaló
वसु (vasu) - félistenek a védikus mitológiában
वसुबन्धु (vasubandhu) - jógácsára filozófus (i.sz. 4.-5. sz.), féltest-vére Aszamgha, kommentárja a Dasabhúmuka szútrához a ti lun iskola alapja, előbb szarvásztivádin, majd vidnyánaváda
वासुदेव (vāsudeva) - Krisna Balaráma nevű inkarnációjában az apja, felesége Dévaki és Rohiní, Krisna jelzője, Szura jádava király fia, Prithá fivére
वसुधारा (vasudhārā) - földistennő, Kincsőrző
वसुक् (vasuk) - 8 istentestvér, Indra kísérői, félistenek Agni és Indra közösségében
वासुकि (vāsuki) - a legnagyobb kígyó, a kígyók királya, ő volt a kötél a tejóceán köpülésekor
वत (vata) - az egyik dosha, levegő és űr, lebomlás, szétesés, halál, öregkor, este, nyár, ájur véda
वत दोश (vata dośa) - mozgásba hozó eltérés (prána, vjána, udána, szamána, apána), ájur véda
वातायनासन (vātāyanāsana) - ló-tartás (hatha jóga)
वात्स्यायनपक्सिलस्वामिन् (vātsyāyanapaksilasvāmin) - a Njája szútra kommentátora
वत्तकथा (vattakathā) - a létesülés köre
वत्थूपम सुत्त (vatthūpama sutta) - A ruha szútra (Tripitaka Szútrapitaka 7.)
वेद (veda) - tudás, belátás, a hindu szent szövegek egy csoport- jának összefoglaló neve (vid = tudni), Rig véda, Száma véda, Jadzsur véda, Atharva véda
वेद अन्ग (veda anga) - sad anga
वेदक (vedaka) - érző/érzékelő alany
वेदनानुपस्सना (vedanānupassanā) - az érzetek éber tudatossága
वेदान्ग (vedānga) - védikus tudományok (szertartástan, grammatika, hangtan, etimológia, verstan, csillagászat, jog)
वेदान्त दर्सन (vedānta darsana) - szemlélet
वेदान्त सूत्रब्रह्मा सूत्रब्रह्मा मिमान्स (vedānta sūtrabrahmā sūtrabrahmā mimānsa) - a véda vége, Bádarájana vagy Vjásza műve, erede- tileg a Cshándógja upanisad kommentárja, i.e. 5. sz., a szöveg elveszett, kommentárok: Bódhjájana, Upavarsa, Sankara, Rámánudzsa stb.
वेदान्तिन् (vedāntin) - i.sz. 700 körül keletkezett filozófiai iskola, amely a rítusok mögötti igazság keresésével foglalkozik
वेदस्रुती (vedasrutī) - folyó Dél-Indiában
वेदवती (vedavatī) - Kusadhvadzsa remete lánya
वेहप्फला (vehapphalā) - fent újraszületett lények, akiknek 4. dhjánájuk van
वेन्कतेसवेन्कतेस्वर (venkatesavenkatesvara) - Visnu egyik mellék- inkarnációja (más nevei: Srínivásza, Báládzsi)
वेनुवन आराम (venuvana ārāma) - Kalandaka nivápa
वेसाख पूजा (vesākha pūjā) - a vészákha teliholdjakor tartott ünnep a bódhi elérésére a Buddha bódhijának emlékére, az április közepétől május közepéig tartó holdhónap
वेसत्थाक् (vesatthāk) - Vaszistha ősbölcs leszármazottjai, a mallák
विभस्यवादिन् (vibhasyavādin) - théravádin felekezet, a Buddha közvetlen tanítványainak utódai
विभव (vibhava) - uccshédaváda
विभव तन्ह (vibhava tanha) - a nemlét szomjazása
विभिसन् (vibhisan) - Ráma egyik öccse, akit Lanka rádzsájává koroná-zott
विभीसन (vibhīsana) - ráksasza, Visravasz és Kaikaszí fia, Rávana öccse
विभूति (vibhūti) - erő
विबुद्धसिद्ध (vibuddhasiddha) - indiai tanító Tibetben az i.sz. 8. század-ban, a 108 bölcs egyike
विचार (vicāra) - a gondolat vizsgálata, az elmélyülése megnyilvánuló tényezője, dhjána, vizsgálódás, gondolatok, megfontolás, fenntartott alkalmazás, az elme hivatkozó vagy vonatkozó beszéde
विचारना (vicāranā) - gondolkozás, megfontolás, a rádzsa jóga gyakor-lata (7 módszer)
विचारन्यक (vicāranyaka) - szankhárák a szúksma-bhútákban
विचार्य (vicārya) - kutatás, megfontolás, vizsgálat a szúksma bhúták-ban létező szankhárák után
विच्च्शिन्न प्रवर्तक् मनस्कार (viccśinna pravartak manaskāra) - az elme 2. mentális tevékenysége, az elme visszairányítása kizökkenés után a tárgyra
विचिकिच्च्शा (vicikiccśā) - a második béklyó, szamojadzsanáni
विचिकित्स (vicikitsa) - kételkedés, kétség, az egyik béklyó, szkepticiz-mus
विचित्रवीर्य (vicitravīrya) - Sántanu és Szatjavatí fia
विदघ साकल्य (vidagha sākalya) - vitamester Dzsanaka udvarában
विदर्भ (vidarbha) - város, itt uralkodott Bhismaka
विदेह (videha) - ország Észak-Indiában, fővárosa Mithilá, Dzsanaka székhelye
विधि (vidhi) - szertartás
विध्या (vidhyā) - alacsony tudás, a paravidhja átmeneti hiánya, részle-ges ismeret átfogó tudás helyett, igaztudás
विध्या अभिसेक (vidhyā abhiseka) - tudás általi felszentelés
विध्या राज (vidhyā rāja) - a tudás királyai, istenségek
विध्या राज्नी (vidhyā rājnī) - a tudás királynői, varázsigék megszemélye-sítői
विद्या (vidyā) - tudás, megvilágosodás, helyes szellemi felismerés, tudatos létfokozat
विद्याधर अभिसेक (vidyādhara abhiseka) - a mágikus tudás hordozójának meghintése
विद्न्यान आनन्त्य आयतन (vidnyāna ānantya āyatana) - a tudat végtelensége, a 4 ájatanából a 2. fok
विद्न्यान धातु (vidnyāna dhātu) - a 6 domináns elemtől függő tudati elem
विद्न्यान मय (vidnyāna maya) - a létfokozatok egyik burka
विद्न्यान मय कोस (vidnyāna maya kosa) - a tudás burka, a dzsiva egyik burka
विद्न्यान वाद (vidnyāna vāda) - a tudat tana, buddhista irányzat az i.sz. 1.- 2. században, tulajdonképpen a jógácsára (csittamátra)
विद्न्यानभिक्सु (vidnyānabhiksu) - a számánjaváda védánta iskola alapítója (16. sz.), műve: Vidnyánámrita, Brahmá szútra kommentár
विद्न्यानाहार (vidnyānāhāra) - tudatosságból származó táplálék
विद्न्यानाम्रित (vidnyānāmrita) - Vidnyánabhiksu műve
विद्न्यानानन्त्याहतन भूमि (vidnyānānantyāhatana bhūmi) - a végtelen tudatosság szint-je, az elmélyülés 7. szintje
विद्न्यानानन्त्यायतन (vidnyānānantyāyatana) - bhúmi, a bódhiszatva szint hetedik foka
विद्न्यप्ति (vidnyapti) - tudat, tudomás
विद्न्यप्ति मात्र (vidnyapti mātra) - csak-tudomás
विद्न्यप्ति विसेस विक्रिया (vidnyapti visesa vikriyā) - a tudatmódosulások egymásra hatása
विद्न्यप्तिमात्रतासिद्धि (vidnyaptimātratāsiddhi) - Bizonyság, hogy minden csak tudomás, mahájána jógácsára szútra, Vaszubandhu műve
विदुर (vidura) - Vjásza és egy szolgáló fia, Pándu és Dhritarástra féltestvére
विदूसनू प्रतिपक्स (vidūsanū pratipaksa) - az ellenszenv ellenszere
विघ्नेश्वर (vighneśvara) - az akadályok elhárítója, Ganésa másik neve
विग्रहव्यावर्तनीकारिका (vigrahavyāvartanīkārikā) - Az ellenvetések megsemmisí-tése, Nágárdzsuna műve; ellenséges oppozíció szellemében folytatott vita
विग्रहव्यावर्तनीव्रित्ति (vigrahavyāvartanīvritti) - Nágárdzsuna önkommentárja Az ellentétek megsemmisítése című művéhez
विग्रिह्यसम्भासा (vigrihyasambhāsā) - ellenséges oppozíció szellemében foly-tatott vita
वियोग (viyoga) - elkülönítés, szérválasztás
विकाल (vikāla) - délután, este, étkezésre alkalmatlan idő, rossz időpont
विक्खम्भनपहान (vikkhambhanapahāna) - elnyomás által történő elhagyás (vinaja)
विक्रमसील विहार (vikramasīla vihāra) - indiai kolostor, itt élt Atísa
विक्सेप (viksepa) - zavar, elterelődés
विक्सिप्त (viksipta) - az elmeműködés megszakításokkal kevert hábor-gása
विलोम प्रानयाम (viloma prānayāma) - ellentétes légzés (hatha jóga)
विमला (vimalā) - tiszta, a bhávaná márga 2. foka, a pratjékabuddhák útjának második része
विमल भूमि (vimala bhūmi) - a tisztaság birodalma, a bódhiszattva bhúmi 2. foka
विमलमित्र (vimalamitra) - indiai mester
विमान (vimāna) - a templomban a múrti oltára föle magasodó torony, égi palota
विमोक्स (vimoksa) - a 8 megszabadító, a 8 megszabadulás
विमोक्स मुख (vimoksa mukha) - a megszabadulás kapuja
विम्सतिका (vimsatikā) - Húsz versszak, mahájánajógácsára szútra, Vaszubandhu műve
विमुक्ती मार्ग (vimuktī mārga) - a szabadság ösvénye az arhattá váláshoz vadzsropa-szamádhi által, a szamáhita egyik része, a végső megszaba-dulás útja, 89-féle van
वीन (vīna) - húros hangszer, Válmiki találta fel
विनय काल (vinaya kāla) - a síla kála 9. szakasza
विनायक (vināyaka) - akit más már nem vezet, Ganésa másik neve
विनता (vinatā) - Kasjapa felesége
विनिच्चय (viniccaya) - ítéletalkotás
विनिपातिक (vinipātika) - a poklokban létezők
विन्न्यानक्खन्ध (vinnyānakkhandha) - koordináló szellemi tudatosság hal- maza, tudatcsoport (elme, szellem, tudat), az egyik panycsa kkhandha
विन्न्यानम् (vinnyānam) - érzet, az érzőtől független
विन्न्यानन्य्चायतन (vinnyānanycāyatana) - a tudat végtelensége
विन्न्यात (vinnyāta) - tudott
विपद्यास (vipadyāsa) - mentális szennyeződés, a dolgok ellentétesen mutatkoznak meg (pl. szép a nem-szép, állandó az állandótlan stb.)
विपाक (vipāka) - eredő, a karma eredményezett aspektusa, visszaha-tás, termés, gyógyszerek anyagcsere terméke, ájur véda
विपाक हेतु (vipāka hetu) - megtorló okság, a karma beérése, heterogén okság
विपाक फल (vipāka phala) - a beérés erőfeszítése, karmikus beérés, a tett gyümölcse
विपाक वरन (vipāka varana) - a beérés zavarodottsága, az újraszületéskor a gati (az újraszületés helyei)
विपल्लास (vipallāsa) - a megismerés romlottsága, téveszme (a szenny szépnek tartása, a kellemetlen kellemesnek tartása, az állandóság nélküli állandónak tartása, az én-nélküli énnek tartása)
विपरिनाम दुह्खता (viparināma duhkhatā) - az elmúlás elszenvedése, a duhkha második jellegzetessége
विपरीत चक्रासन ऊर्ध्व धनुरासन (viparīta cakrāsana ūrdhva dhanurāsana) - fordított kerek-tartás fölemelt íj-tartással (hatha jóga)
विपरीत ख्याति (viparīta khyāti) - ellentétesnek mondás, valamit ellentétes tulajdonságúnak vélünk, mint ami valójában
विपरीत शलभासन (viparīta śalabhāsana) - fordított sáska-tartás (hatha jóga)
विपरीत सन्न्या (viparīta sannyā) - megrontott észlelés
विपर्यय (viparyaya) - megátalkodottság, hibás nézet
विपस्यना द्न्यान (vipasyanā dnyāna) - a belátás/ismeret tapasztalata
विपस्सना भावना (vipassanā bhāvanā) - belátás meditáció
विप्लुत (vipluta) - elvirágzott, olyan tan, amely feledésbe merül az új tan mögött
विप्फन्दित (vipphandita) - görcsös vonaglás, vagyis a filozófiai vita
विप्र युक्त (vipra yukta) - külön-külön ható okok
विप्र युक्त चित्त धर्म (vipra yukta citta dharma) - a tudatossághoz nem kapcso-lódó mentális tényezők, a panycsa szkandha szamszkára szkandha egyike
वीरभद्रासन (vīrabhadrāsana) - virabhadra-tartás (hatha jóga)
विराध (virādha) - a Dandaka erdőben élő óriás
विराम (virāma) - a dévanágari írásban a szótagokat összekapcsoló vonal
विरन्च्यासन (virancyāsana) - Virancsa-tartás (hatha jóga)
वीरसिविष्मुस् (vīrasiviṣmus) - hősies Siva-hit
वीरासन (vīrāsana) - hős-tartás (hatha jóga)
विरत् पुरुस (virat purusa) - sugárzó lélek, az isteni működés
विरात (virāta) - Matszja királya
विरतियो (viratiyo) - tartózkodás a szenvedélyektől
विरेचन् (virecan) - hashajtás, ájur véda
वीर्य बल (vīrya bala) - az elme 5. képessége, az elme érintetlen marad a mentális szennyeződéstől
वीर्य इन्द्रीय (vīrya indrīya) - a szorgalom képessége
वीर्य पारमिता (vīrya pāramitā) - az állhatatosság tökéletessége
विरोध (virodha) - ellenségeskedés, viaskodás
विरुधक (virudhaka) - Iksváku leszármazottja, a szakják ősatyja, szék-helye a Szindhu torkolatánál volt, 4 száműzött fia Kapila mellett: Ulkhámukha, Kárakarna, Hasztinádzsa, Núpura; a dél istene, a kumbhandák ura, de Jama is
विरूपाक्स (virūpāksa) - a nyugat mahárádzsája, de Varuna is, a nágák ura
विरुर्हक (virurhaka) - a déli királyi vonal, égi rádzsa
विसय (visaya) - az érzékek tárgya, tárgy, terület, érzékelhető anyag; pl. az 5 indríja
विसय धातु (visaya dhātu) - a 6 fajta tudatosság tárgyi elemei
विसय द्न्यान (visaya dnyāna) - tárgyi ismeret
विसय प्रतिघात (visaya pratighāta) - tárgyi ellentét
विसय विसयिन् (visaya visayin) - a megismerés tárgya közti viszony
विसाखा (visākhā) - a Buddha híve, a Pubbáráma adományozója Szá-vatthíban
विसम (visama) - változó, egyenetlen feszengő, az avkajta prakriti és a vjakta közös tulajdonsága
विसम व्रित्ति प्रानयाम (visama vritti prānayāma) - aránytalan műveletsorú légzés (hatha jóga)
विसम्योग (visamyoga) - kétféle elkülönülés (laukika, lókottara)
विसेस (visesa) - sajátosság, különbség, nem-általános, determinált
विसेस भागिय (visesa bhāgiya) - megkülönböztetés felé vezető suddhaka
विसेस धर्म (visesa dharma) - különleges dharma, egyes embercsoportokra (kaszt) vonatkozik
विसेस हेतु (visesa hetu) - különbség a dolgok között
विशमग्नि (viśamagni) - változó erejű agni, ájur véda
विश्नुपद (viśnupada) - Vishnu lába, nulla
विश्नुप्रयाग् (viśnuprayāg) - a Dauli Gangá és az Alakánanda összefo- lyása
विश्वामित्रासन (viśvāmitrāsana) - Vishvámitra-tartás (hatha jóga)
विसिस्ताद्वैत (visistādvaita) - megkülönböztetett nem-kettősség
विसिस्ताद्वैत वेदान्त (visistādvaita vedānta) - fenntartással kettősség nélküli, pontosított/módosított advaita védánta iskola, alapítója Rámánudzsa (i.sz. 1017-1137), műve: Sríbhásja, Brahmá szútra kommentár
विस्नु (visnu) - aki mindent áthat, mindenbe belehatol, a hindu Trimúrti második alakja, a világ fenntartója, társa Lakshmi, ketten együtt Lakshmi Nárájana páros, hordozóállata a félig ember-félig madár Garuda, lábujjai közül ered a Gangá (Gangesz), lakhelye a Vaikuntha menny, a karikába hajolt Shéshanága (Ananta Shésha) kígyón fekszik két világkorszak között, a mítoszban 22 megtestesülése van, a hármasságban ő a másik kettő irányítója, mint a Legfelsőbb Úr megnyilvánulása, ezért megvan benne a 6 fenség: gazdagság, hatalom, szépség, hírnév, erő, lemondás, a jóság minőségéért felelős, két univerzum megteremtése között (bardo) a következőről álmodik, amit a köldökéből kinövő lótuszon ülő Brahmá hajt végre, 3 alakja van (megnyilvánulásai szerint: Mahá Visnu, Garbho dakasájí Visnu, Ksírodakasájí Visnu), 4 karjának jelképes tárgyai: kagylókürt, harci korog, buzogány, lótuszvirág, tíz fő inkarnációja van: Matszja, Kúrma, Varáha, Nara szimha, Vámana, Parasuráma, Rámacsandra, Balaráma, Buddha, Kalki; a zenit
विस्नु पुरान (visnu purāna) - Visnu könyv, a világ teremtése és pusztulása, i.sz. 5. sz.
विस्रवस् (visravas) - risi, Pulasztja fia, Kuvéra és Rávana apja
विसुद्ध भूमि (visuddha bhūmi) - a megingathatatlan, tiszta szintek, a bhávaná márga 8.-9.-10. foka, a pratjékabuddhák útjának nyolcadik, kilencedik és tizedik része, az elmében nincs én-képzet
विसुद्ध चक्र (visuddha cakra) - erőközpont (pítha) a gégetájékon (= tiszta)
विस्वकर्मन् (visvakarman) - mennyei építőmester
विस्वम् (visvam) - világegyetem
विस्वामित्र (visvāmitra) - risi, Ráma nevelője
विस्वासधायक (visvāsadhāyaka) - a bizalom felkeltése, a nemes nyolcrétű ösvény 3., 4. és 5. begyakorlása (a théravádában a síla)
विसम् योग फल (visam yoga phala) - az elkülönítés erőfeszítése
विसम (visama) - vibráló
विसन्न्युत्त (visannyutta) - kiszabadult, elkülönült
विसुद्धि देव (visuddhi deva) - megtisztulással létrejött istenek
विसूक (visūka) - színjáték, vagyis a filozófiai vita
वितरन्यकवितक्क (vitaranyakavitakka) - szankhárák a szthúla bhútákban, ké- tely, reflexió, gondolat
वितर्क (vitarka) - gondolat, visszatükrözés, reflexió, a szankhárák a thúla bhútában jelennek meg, mérlegelés, vizsgálódás, képzetek, belső monológ, a gondolat megalkotása, az elmélyülése megnyilvánuló tényezője, dhjána
वितर्क समापत्ति (vitarka samāpatti) - szamápatti
विउप्रयुक्त चित्तधर्म (viuprayukta cittadharma) - a tudatossághoz nem kapcsoló-dó mentális tényezők
विवर्त कल्प (vivarta kalpa) - az alkotás időszaka
विवर्त वाद (vivarta vāda) - illúzió-tan, az egész tapasztalati világot végső soron káprázatnak tartja, amely a valóság igazi természetét, az Istent vagy a Brahmant elfedi előlünk
विवस्वान् (vivasvān) - Napisten, Manu apja
विवेह सन्स्कार (viveha sanskāra) - házassági szertartás
विवेक (viveka) - megkülönböztető megismerés
व्याधि (vyādhi) - betegség
व्याग्र (vyāgra) - nyugtalanság
व्यय (vyaya) - elmúlás, enyészet
व्याकरन (vyākarana) - a Buddha beszédeinek magyarázatai, a szansz- krit nyelvtan alapfogalmainak leírása a védángán belül, a dvádasánga-sászana 3. része
व्याकत (vyākata) - a kinyilatkoztatott (tanítás)
व्याख्यान (vyākhyāna) - magyarázat
व्यक्त (vyakta) - az evolúció útján kibontott anyag, teremtett
व्यक्तौप देस (vyaktaupa desa) - nyilvános tanítás
व्यक्ताव्यक्त (vyaktāvyakta) - egyszerre megmutatkozott és meg nem mutat-kozott teljesség
व्यान (vyāna) - az egyik vata, szív, ájur véda
व्यान वायु (vyāna vāyu) - a légzés szabályozása a bevitt táplálék elosztá-sával
व्यान वत (vyāna vata) - a mellkasra vonatkozó eltérések (szívműködés), ájur véda
व्यन्जय काय (vyanjaya kāya) - hang, mint fonéma
व्यन्जन (vyanjana) - szó szerinti jelentés
व्यन्त् (vyant) - ég, nulla
व्याप्ति विनिस्चय मर्म (vyāpti viniscaya marma) - az egyöntetűség felismerése, az énség nem létezhet sem az 5 halmazon belül, sem azon kívül, a nihszvabháva 2. foka, ékánéka vijuktatva
व्यास (vyāsa) - elrendező, mitikus szent, Parasára és Szatjavati fia, a Bhárata-nemzetség ősapja a Mahábháratában, Visnu egyik mellék-inkarnációja, ő gyűjtötte össze és szerkesztette 4 részben a Védákat, írta a Mahábhára- tát
व्यतिरेक (vyatireka) - elkülönülés, amelyek nem ekvivalensek
व्यवहार (vyavahāra) - gyakorlat, konvenció
व्यावर्तन (vyāvartana) - kizárás, nemlegesség
व्योमन् (vyoman) - ég, űr, nulla
व्यूह (vyūha) - bemutatás, elrendezés, csodás megjelenés
व्युपसमन (vyupasamana) - elmélyülés
व्युत्सर्ग (vyutsarga) - elvetés
वोत्थप्पन (votthappana) - meghatározás
व्रत (vrata) - fogadalom
व्रात्य (vrātya) - hanyag
व्रिहत्फलाह् (vrihatphalāh) - a nagy eredmények szintje a formavilágban
व्रिकोदर (vrikodara) - farkas gyomrú, Bhíma jelzője
व्रिक्सासन (vriksāsana) - fa-tartás (hatha jóga)
व्रिन्दावन (vrindāvana) - város, megtestesülése alatt többnyire itt tartóz-kodott Krisna, amikor Nanda Gokulából ide menekítette
व्रिस (vrisa) - a Bika csillagkép, ajanamsza
व्रिस्चिक (vriscika) - a Skorpió csillagkép, ajanamsza
व्रिस्चिकासन (vriscikāsana) - skorpió-tartás (hatha jóga)
व्रिस्नि (vrisni) - a jádavák egyik törzse, fejedelmük Krisna
व्रिस्निक् (vrisnik) - mitikus északnyugati-indiai nép
व्रित्र (vritra) - sárkány, Indra legyőzte
व्रित्तिकारिका (vrittikārikā) - hullámzás, áramlás, tudatforma; oldott, többnyire verses kommentár egy műhöz
वुइवस्वति (vuivasvati) - város, Szúrja lakhelye
