ein

ein, eitt (egy) - névelő, számnév, melléknév, határozatlan névmás
Egyesszám (eintal)	(m.)	(f.)	(n.)
Alanyeset (hvørfall)	ein	ein	eitt
Tárgyeset (hvønnfall)		eina
Részeseset (hvørjumfall)	einum	eini / einari	einum
Birtokos eset (hvørsfall)	(eins)	(einar)	(eins)
Többesszám (fleirtal)	(m.)	(f.)	(n.)
Alanyeset (hvørfall)	einir	einar	eini
Tárgyeset (hvønnfall)	einar
Részeseset (hvørjumfall)	einum
Birtokos eset (hvørsfall)	(eina)

Wikipedia - Google

Feröeri

Névelő

ein (m, f, eitt n)

1. egy (névelő)

Használat

• ein góður maður - egy jó férfi
• ein góð kvinna - egy jó nő
• eitt gott barn - egy jó gyerek

Számnév

ein

(m, f, eitt n)

1. egy, a null és a tvey közötti tőszám

Használat

• ein maður og tvær kvinnur - egy férfi és két nő
• ein kvinna og tveir menn - egy nő és két férfi

Német

Névelő

ein

1. egy (névelő)

Igekötő

ein

1. be