handabandázó

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈhɒndɒbɒndaːzoː]

Melléknév

handabandázó

  1. Nagyhangúan, hetvenkedve beszélő vagy viselkedő.

Etimológia

handabandázik folyamatos melléknévi igeneve.