karcolás

Magyar

Főnév

karcolás

1. Az a cselekvés, hogy valakit vagy valamit (meg)karcolnak.
2. Ennek nyoma, helye.

   Látszik rajta a karcolás.

Ragozás

karcolás ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset karcolás karcolások tárgyeset karcolást karcolásokat részes eset karcolásnak karcolásoknak -val/-vel karcolással karcolásokkal -ért karcolásért karcolásokért -vá/-vé karcolássá karcolásokká -ig karcolásig karcolásokig -ként karcolásként karcolásokként -ul/-ül - - -ban/-ben karcolásban karcolásokban -on/-en/-ön karcoláson karcolásokon -nál/-nél karcolásnál karcolásoknál -ba/-be karcolásba karcolásokba -ra/-re karcolásra karcolásokra -hoz/-hez/-höz karcoláshoz karcolásokhoz -ból/-ből karcolásból karcolásokból -ról/-ről karcolásról karcolásokról -tól/-től karcolástól karcolásoktól

karcolás birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én karcolásom karcolásaim a te karcolásod karcolásaid az ő/ön/maga az önök/maguk karcolása karcolásai a mi karcolásunk karcolásaink a ti karcolásotok karcolásaitok az ő karcolásuk karcolásaik

Etimológia

karcol + -ás

Gyakoriság

• 3

Forrás

• Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)