kecske
A Wikiszótár wikiből
Tartalomjegyzék |
Magyar
Főnév
kecske
- A juhval rokon háziállat, amelynek fején szarvak, állán pedig szakállszerű szőrzet látható. Elsősorban teje miatt tartják. A hímet baknak, a herélt bakot cápnak a nőstényt anyakecskének a növendék kecskét pedig gidának, gödölyének vagy ollónak nevezik. A kecske hangját mekegésnek nevezzük.
- Többesszámban leginkább a házi kecskével rokon, vadon élő fajokra utaló szó. latinul ez a csoport a Capra.
- A kecskék közé tartozik a kőszáli kecske.
- Gúnyos értelemben a kecskét nők körül legyeskedő idősebb férfiakra is használják.
- Szólásokban:
Fordítások
háziállat
Ragozás
|
kecske ragozása
|
Származékok
- (összetételek): angórakecske, bakkecske, kecskebak, kecskebéka, kecskedarázs, kecskeduda, kecskefűz, kecskegida, kecskepásztor, kecskerágó, kecskerím, kecskeruta, kecskeszakáll, kecsketej, kecsketúró
Szókapcsolatok
- kecskebogyó: tréfás nyelvezetben a kecske bogyószerű ürülékét nevezik így.
- kecskebucska: bukfenc
- kecskecsöcsű vagy kecskecsecsű: népies nyelvhasználatban egy nagy, hosszúkás szemű szőlő neve.
- kecskefejő: a lappantyú népies elnevezése. Latinul: Caprimulgus europaeus.
- kecskeköröm:
- Jelentheti a kecske lábán lévő patát.
- A Balatonban található megkövesedett kagylókat is így nevezik.
- kecskeláb:
- Utalhat a kecske lábára.
- X alakú asztallábat is jelenthet.
- Állvány neve vagy a fűrészbak neve is lehet.
- kecsketömlő: kecske bőréből készült tömlő.