kikötő

Magyar

Főnév

kikötő

1. A folyó- vagy tengerpart természetes védettséget biztosító, vagy mesterséges építményekkel védett része, amely alkalmas hajók kikötésére.

Származékok

• kikötői
• (összetételek): kikötőhely, kikötőmunkás, kikötőváros, kikötőzár

Fordítások

hajók kikötésére alkalmas part

ANGOL: harbor (en) ARAB: ميناء (ar) (mīna’) (m.) BOLGÁR: пристанище (bg) (n.) (prisztániste) CSEH: přístav (cs) (m.) DÁN: havn (da) ESZPERANTÓ: haveno (eo) ÉSZT: sadam (et) FERÖERI: havn (fo) (f.) FINN: satama (fi) FRANCIA: port (fr) (m.) GÖRÖG: λιμάνι (el) (limáni) (n.), λιμένας (el) (liménas) (m.) HOLLAND: haven (nl) (f.) IDO: portuo INDONÉZ: pelabuhan (id) JAPÁN: 港　(みなと, minato) KÍNAI: 港 (cmn) (gǎng), 港口 (cmn) (gǎngkǒu), 口岸 (cmn) (kǒu'àn), 港埠 (cmn) (gǎngbù) KOREAI: 항구 (港口, hanggu)

LENGYEL: port (pl) (m.) MALAJÁLAM: തുറമുഖം (thuRamukham) NÉMET: Hafen (de) (m.) OLASZ: porto (it) (m.) OROSZ: порт (ru) (port) (m.), гавань (ru) (gávány) (m.) ÖRMÉNY: նավահանգիստ (hy) (navahangist) PERZSA: بندر (fa) (bandar) PORTUGÁL: porto (pt) (m.) ROMÁN: port (ro) (n.) SPANYOL: puerto (es) (m.) SVÉD: hamn (sv) (u.) SZLOVÉN: pristanišče (sl) (n.) SZUAHÉLI: bandari (sw) TELUGU: ఓడరేవు (ODaraevu)

Ragozás

kikötő ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset kikötő kikötők tárgyeset kikötőt kikötőket részes eset kikötőnek kikötőknek -val/-vel kikötővel kikötőkkel -ért kikötőért kikötőkért -vá/-vé kikötővé kikötőkké -ig kikötőig kikötőkig -ként kikötőként kikötőkként -ul/-ül - - -ban/-ben kikötőben kikötőkben -on/-en/-ön kikötőn kikötőkön -nál/-nél kikötőnél kikötőknél -ba/-be kikötőbe kikötőkbe -ra/-re kikötőre kikötőkre -hoz/-hez/-höz kikötőhöz kikötőkhöz -ból/-ből kikötőből kikötőkből -ról/-ről kikötőről kikötőkről -tól/-től kikötőtől kikötőktől

kikötő birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én kikötőm kikötőim a te kikötőd kikötőid az ő/ön/maga az önök/maguk kikötője kikötői a mi kikötőnk kikötőink a ti kikötőtök kikötőitek az ő kikötőjük kikötőik