kiválás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkivaːlaːʃ]

Főnév

kiválás

Származékok

• (összetételek): borkőkiválás

Etimológia

kiválik +‎ -ás

Ragozás

kiválás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	kiválás	kiválások
tárgyeset	kiválást	kiválásokat
részes eset	kiválásnak	kiválásoknak
-val/-vel	kiválással	kiválásokkal
-ért	kiválásért	kiválásokért
-vá/-vé	kiválássá	kiválásokká
-ig	kiválásig	kiválásokig
-ként	kiválásként	kiválásokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	kiválásban	kiválásokban
-on/-en/-ön	kiváláson	kiválásokon
-nál/-nél	kiválásnál	kiválásoknál
-ba/-be	kiválásba	kiválásokba
-ra/-re	kiválásra	kiválásokra
-hoz/-hez/-höz	kiváláshoz	kiválásokhoz
-ból/-ből	kiválásból	kiválásokból
-ról/-ről	kiválásról	kiválásokról
-tól/-től	kiválástól	kiválásoktól

kiválás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	kiválásom	kiválásaim
a te	kiválásod	kiválásaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	kiválása	kiválásai
a mi	kiválásunk	kiválásaink
a ti	kiválásotok	kiválásaitok
az ő	kiválásuk	kiválásaik