kocsi

Magyar

Kiejtés

• IPA : /ˈko.tʃi/
•  hallgatás
• Szótagolás: ko-csi
  

Etimológia

Kocs nevéből. A hagyomány szerint a helyi bognárok által készített kocsi szekér a községről kapta a nevét.

Főnév

kocsi

Fordítások

Tartalom

ANGOL: cart (en), carriage (en) BOLGÁR: кола (bg) (f.), карета (bg) (f.) CIGÁNY:urdon, vurdon  CSEH: kočár (cs) (m.) FERÖERI: vognur (fo) (m.) FINN: vaunut (fi) (pl.), kärryt (fi) (pl.), rattaat (fi) (pl.) GÖRÖG: άμαξα (el) (f.) HINDI: गाड़ी (hi) (f.) HORVÁT: kola (hr) KÍNAI: 马车 (cmn) (mǎchē) (simp.) 馬車 (cmn) (mǎchē) (trad.)

KOREAI: 마차 (ko) (macha) NÉMET: Kutsche (de) (f.), Wagen (de) (m.), Waggon (de) (m.) (vasúti) OLASZ: carrozza (it) (f.) SKÓT: carbad (gd) (m.) SPANYOL: coche (es) (m.) SVÉD: voz (sl) (m.), kočija (sl) (f.) SZERB: кола (sr) (f.) (kola) TAGALOG: kalesa (tl)

Szinonimák

• fogat, hintó, szekér

Származékok

• kocsis, kocsizik
• (összetételek): babakocsi, gépkocsi, konyhakocsi, lakókocsi

Ragozás

kocsi ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset kocsi kocsik tárgyeset kocsit kocsikat részes eset kocsinak kocsiknak -val/-vel kocsival kocsikkal -ért kocsiért kocsikért -vá/-vé kocsivá kocsikká -ig kocsiig kocsikig -ként kocsiként kocsikként -ul/-ül - - -ban/-ben kocsiban kocsikban -on/-en/-ön kocsin kocsikon -nál/-nél kocsinál kocsiknál -ba/-be kocsiba kocsikba -ra/-re kocsira kocsikra -hoz/-hez/-höz kocsihoz kocsikhoz -ból/-ből kocsiból kocsikból -ról/-ről kocsiról kocsikról -tól/-től kocsitól kocsiktól

kocsi birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én kocsim kocsijaim a te kocsid kocsijaid az ő/ön/maga az önök/maguk kocsija kocsijai a mi kocsink kocsijaink a ti kocsitok kocsijaitok az ő kocsijuk kocsijaik