A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Kiejtés
- IPA: /ˈkurkːu/, [ˈkurkːu]
- rím: -urkːu
- szótagolás: kurk‧ku
Főnév
kurkku
- torok
- gége
Etimológia
Tkp. *kurko, finn-volgai szó.
Kiejtés
- IPA: /ˈkurkːu/, [ˈkurkːu]
- rím: -urkːu
- szótagolás: kurk‧ku
Főnév
kurkku
- uborka
Etimológia
Orosz eredetű szó.