A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Kiejtés
Főnév
olvasó
- az a személy, aki valamely írásművet olvas
- zsinórra fűzött apró golyókból álló füzér, amelynek szemein az egymás után elmondott imákat számolják; rózsafüzér
Származékok
Etimológia
olvas folyamatos melléknévi igeneve.
Fordítások
az, aki olvas
|
|
- német: Leser (de) hn, Leserin (de) nn
- olasz: lettore (it) hn, lettrice (it) nn
- orosz: читатель (ru) hn (čitatelʹ), читательница (ru) nn (čitatelʹnica)
- portugál: leitor (pt) hn, leitora (pt) nn
- román: cititor (ro) hn, cititoare (ro) nn
- spanyol: lector (es) hn, lectora (es) nn
- svéd: läsare (sv) kn, läsarinna (sv) kn (női, régies)
- török: okuyucu (tr), okur (tr)
- ukrán: чита́ч (uk) hn (čytáč), чита́чка (uk) nn (čytáčka)
|
- olvasó - A magyar nyelv értelmező szótára
- olvasó - Új magyar etimológiai szótár
- olvasó - Szótár.net (hu-hu)
- olvasó - DeepL Translator (hu-de)
- olvasó - Яндекс Переводчик (hu-ru)
- olvasó - Google Translate (hu-en)
- olvasó - Akadémiai helyesírási szótár
- olvasó - Wikidata
- olvasó - Wikipédia (magyar)