szövetkezés
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈsøvɛtkɛzeːʃ]
Főnév
szövetkezés
- Szövetségkötés több tag között egy cél érdekében.
Etimológia
szövetkezik + -és
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | szövetkezés | szövetkezések |
| tárgyeset | szövetkezést | szövetkezéseket |
| részes eset | szövetkezésnek | szövetkezéseknek |
| -val/-vel | szövetkezéssel | szövetkezésekkel |
| -ért | szövetkezésért | szövetkezésekért |
| -vá/-vé | szövetkezéssé | szövetkezésekké |
| -ig | szövetkezésig | szövetkezésekig |
| -ként | szövetkezésként | szövetkezésekként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | szövetkezésben | szövetkezésekben |
| -on/-en/-ön | szövetkezésen | szövetkezéseken |
| -nál/-nél | szövetkezésnél | szövetkezéseknél |
| -ba/-be | szövetkezésbe | szövetkezésekbe |
| -ra/-re | szövetkezésre | szövetkezésekre |
| -hoz/-hez/-höz | szövetkezéshez | szövetkezésekhez |
| -ból/-ből | szövetkezésből | szövetkezésekből |
| -ról/-ről | szövetkezésről | szövetkezésekről |
| -tól/-től | szövetkezéstől | szövetkezésektől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | szövetkezésem | szövetkezéseim |
| a te | szövetkezésed | szövetkezéseid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
szövetkezése | szövetkezései |
| a mi | szövetkezésünk | szövetkezéseink |
| a ti | szövetkezésetek | szövetkezéseitek |
| az ő | szövetkezésük | szövetkezéseik |