találomra

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈtɒlaːlomrɒ]

Határozószó

találomra

  1. A véletlenre, a szerencsére bízva a dolgot.
    Találomra felnyitotta a könyvet.

Etimológia

talál +‎ -om +‎ -ra

Fordítások

Gyakoriság

  • 3

Forrás

  • Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6