unartikuliert

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /ʊnaɐ̯tɪkʊliːɐ̯t/

Melléknév

unartikuliert (középfok unartikulierter, felsőfok am unartikuliertsten)

  1. artikulálatlan