tantra
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈtɒntrɒ]
Főnév
tantra
- A tantra az indiai vallásfilozófia egy áramlata, eredetileg a hinduizmus misztikus formája volt, majd később a buddhizmusba is beolvadt, főleg a mahájána hagyományon belül (lásd: (vadzsrajána). Ugyanakkor a tantra nemcsak filozófia, hanem a tantrikus szentírások neve is, amelyek elmondják, hogy kell a Legfőbb Urat imádni, valamint a spirituális gyakorlatokat vagy szertartásokat, amelyek segítenek elérni a megvilágosodást vagy a megszabadulást.
- a mágikus és misztikus formulákat tanító művek egy osztálya (többnyire Siva és Durga közötti párbeszédek formájában, ami 5 témát tárgyal, 1. a teremtés, 2. a világ pusztulása, 3. az istenek imádata, 4. minden cél elérése, különösen a 6 emberfeletti képességé, 5. a legfelsőbb lélekkel való egyesülés 4 módja a meditáció által.
Etimológia
A szanszkrit तन्त्र (tantra) szóból,