tisztel

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈtistɛl]

Ige

tisztel

  1. Felnéz valakire.
  2. Csodálatot érez valaki iránt.
  3. Nagyra becsül valakit.
  4. Betart (pl. törvényt).

Etimológia

Egy szláv *csesztiti szóból, vö. szlovák ctiť.

Fordítások

Származékok