ábécé

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈaːbeːt͡seː]

Főnév

ábécé

  1. (nyelvtan) Egy nyelv hagyományos sorrend szerinti betűkészlete.

Szinonimák

Etimológia

(összetételek): ábécérend, ábécéskönyv, ujjábécé

Szókapcsolatok

Fordítások

Ragozás

ábécé ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset ábécé ábécék
tárgyeset ábécét ábécéket
részes eset ábécének ábécéknek
-val/-vel ábécével ábécékkel
-ért ábécéért ábécékért
-vá/-vé ábécévé ábécékké
-ig ábécéig ábécékig
-ként ábécéként ábécékként
-ul/-ül - -
-ban/-ben ábécében ábécékben
-on/-en/-ön ábécén ábécéken
-nál/-nél ábécénél ábécéknél
-ba/-be ábécébe ábécékbe
-ra/-re ábécére ábécékre
-hoz/-hez/-höz ábécéhez ábécékhez
-ból/-ből ábécéből ábécékből
-ról/-ről ábécéről ábécékről
-tól/-től ábécétől ábécéktől
ábécé birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én ábécém ábécéim
a te ábécéd ábécéid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
ábécéje ábécéi
a mi ábécénk ábécéink
a ti ábécétek ábécéitek
az ő ábécéjük ábécéik

További információk

  • ábécé - A magyar nyelv értelmező szótára
  • ábécé - Új magyar etimológiai szótár
  • ábécé - Szótár.net (hu-hu)
  • ábécé - DeepL Translator (hu-de)
  • ábécé - Яндекс Переводчик (hu-ru)
  • ábécé - Google Translate (hu-en)
  • ábécé - Akadémiai helyesírási szótár
  • ábécé - Wikipédia (magyar)