értékveszteség

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈeːrteːkvɛstɛʃeːɡ]

Főnév

értékveszteség

  1. Az eladás utáni használattal csökkenő érték.

Etimológia

érték +‎ veszteség

Fordítások

Ragozás

értékveszteség ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset értékveszteség értékveszteségek
tárgyeset értékveszteséget értékveszteségeket
részes eset értékveszteségnek értékveszteségeknek
-val/-vel értékveszteséggel értékveszteségekkel
-ért értékveszteségért értékveszteségekért
-vá/-vé értékveszteséggé értékveszteségekké
-ig értékveszteségig értékveszteségekig
-ként értékveszteségként értékveszteségekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben értékveszteségben értékveszteségekben
-on/-en/-ön értékveszteségen értékveszteségeken
-nál/-nél értékveszteségnél értékveszteségeknél
-ba/-be értékveszteségbe értékveszteségekbe
-ra/-re értékveszteségre értékveszteségekre
-hoz/-hez/-höz értékveszteséghez értékveszteségekhez
-ból/-ből értékveszteségből értékveszteségekből
-ról/-ről értékveszteségről értékveszteségekről
-tól/-től értékveszteségtől értékveszteségektől
értékveszteség birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én értékveszteségem értékveszteségeim
a te értékveszteséged értékveszteségeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
értékvesztesége értékveszteségei
a mi értékveszteségünk értékveszteségeink
a ti értékveszteségetek értékveszteségeitek
az ő értékveszteségük értékveszteségeik