érvény

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈeːrveːɲ]

Főnév

érvény

Etimológia

ér +‎ -vény

Származékok

• érvényes, érvénytelen

Fordítások

Tartalom

német: Geltung (de) nn, Gültigkeit (de) nn

Ragozás

érvény ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	érvény	érvények
tárgyeset	érvényt	érvényeket
részes eset	érvénynek	érvényeknek
-val/-vel	érvénnyel	érvényekkel
-ért	érvényért	érvényekért
-vá/-vé	érvénnyé	érvényekké
-ig	érvényig	érvényekig
-ként	érvényként	érvényekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	érvényben	érvényekben
-on/-en/-ön	érvényen	érvényeken
-nál/-nél	érvénynél	érvényeknél
-ba/-be	érvénybe	érvényekbe
-ra/-re	érvényre	érvényekre
-hoz/-hez/-höz	érvényhez	érvényekhez
-ból/-ből	érvényből	érvényekből
-ról/-ről	érvényről	érvényekről
-tól/-től	érvénytől	érvényektől

érvény birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	érvényem	érvényeim
a te	érvényed	érvényeid
az ő/ön/maga az önök/maguk	érvénye	érvényei
a mi	érvényünk	érvényeink
a ti	érvényetek	érvényeitek
az ő	érvényük	érvényeik