üllő
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: [ ˈylːøː]
Főnév
üllő
- Kovácsolásnál használt fémeszköz.
- A fülben lévő egyik csont neve.
Származékok
- (összetételek): kakasüllő, kovácsüllő, üllőcsont, üllőkalapács
Fordítások
halló csontocska
|
|
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | üllő | üllők |
| tárgyeset | üllőt | üllőket |
| részes eset | üllőnek | üllőknek |
| -val/-vel | üllővel | üllőkkel |
| -ért | üllőért | üllőkért |
| -vá/-vé | üllővé | üllőkké |
| -ig | üllőig | üllőkig |
| -ként | üllőként | üllőkként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | üllőben | üllőkben |
| -on/-en/-ön | üllőn | üllőken |
| -nál/-nél | üllőnél | üllőknél |
| -ba/-be | üllőbe | üllőkbe |
| -ra/-re | üllőre | üllőkre |
| -hoz/-hez/-höz | üllőhez | üllőkhez |
| -ból/-ből | üllőből | üllőkből |
| -ról/-ről | üllőről | üllőkről |
| -tól/-től | üllőtől | üllőktől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | üllőm | üllőim |
| a te | üllőd | üllőid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
üllője | üllői |
| a mi | üllőnk | üllőink |
| a ti | üllőtök | üllőitek |
| az ő | üllőjük | üllőik |