σῦκον

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ógörög

σῦκον (sûkon)

Kiejtés

 

Főnév

σῦκον (sûkonsn (genitivus σῡ́κου); második ragozás

  1. füge