слава

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Belarusz

слава (slava)

Kiejtés

  • IPA: [sɫava]

Főnév

слава nn

  1. dicsőség

Bolgár

слава (slava)

Kiejtés

Főnév

слава (slava)

  1. dicsőség

Erza

Főnév

слава

  1. dicsőség

Macedón

слава (slava)

Kiejtés

  • IPA: [ˈsɫava]

Főnév

слава nn

  1. dicsőség

Orosz

слава (slava)

Kiejtés

Főnév

слава nn

  1. dicsőség
  2. hír, híresztelés, szóbeszéd
  3. hírnév
eset e.sz. t.sz.
alanyeset сла́ва сла́вы
birtokos сла́вы сла́в
részes сла́ве сла́вам
tárgyeset сла́ву сла́вы
eszközh. сла́вой
сла́вою
сла́вами
elöljárós сла́ве сла́вах
в зените славы
dicsősége csúcspontján
во славу (кого/чего-л.)
(vknek/vmnek) a dicsőségére
дурная слава
rossz híre (vknek/vmnek)
на славу
nagyszerűen, pompásan, kitűnően
пошла слава
híre ment, elterjedt
слава Богу!
hála istennek!
слава героям!
dicsőség a hősöknek!
только (и) слава, что…
csak mondják róla, hogy…

Szerbhorvát

(slava)

Főnév

сла̏ва nn (latin írás slȁva)

  1. dicsőség