Ugrás a tartalomhoz

хмель

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
eset e.sz. t.sz.
alanyeset хме́ль
birtokos хме́ля
részes хме́лю
tárgyeset хме́ль
eszközh. хме́лем
elöljárós хме́ле
partitivus хме́лю

хмель (xmelʹ)

Kiejtés

  • IPA: [xmʲelʲ]

Főnév

хмель (xmelʹhn élett (birtokos хме́ля, megszámlálhatatlan)

  1. komló

Etimológia

Az ősszláv *xъmelь szóból.

Kapcsolódó kifejezések