Balogh

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɒloɡx]

Tulajdonnév

Balogh

  1. Családnév. Ősi, valószínűleg finnugor eredetű bal (’baloldal’ jelentésű) közszavunkból -g névszóképzővel ’balkezes, sete, gyakorlatlan, balsorsú’ jelentésű melléknév lett, s ez már az Árpádok korában személynévvé vált. Később apanévként ebből ’Balog nevű személy fia, leszármazotta’ jelentéssel családnév lett. Talán még gyakrabban és egyénnévi előzménytől függetlenül külső vagy belső tulajdonság alapján a közszó közvetlenül is családnévvé válhatott ’balkezes’ vagy ’rossz sorsú, szerencsétlen’ jelentéssel. A szó végi -h írása a XVI. századtól kezdett elterjedni. Az -ly-et tartalmazó alakok palóc vidékről valók.

Változatok

Balog, Ballog, Balóg, Balyog, Bajog, Balók, Ballogh, Balógh, Balohg, Bolog, Bologh