Befehlshaber

Német

Kiejtés

• IPA: /bɛfɛhlshabɛɐ̯/

Főnév

Befehlshaber hn (erős, birtokos Befehlshabers, többes Befehlshaber)

1. parancsnok

Ragozás

Befehlshaber ragozása [hímnemű, erős]

	egyes szám			többes szám
	hatlan	hat.	főnév	hat.	főnév
alanyeset	ein	der	Befehlshaber	die	Befehlshaber
birtokos eset	eines	des	Befehlshabers	der	Befehlshaber
részes eset	einem	dem	Befehlshaber	den	Befehlshabern
tárgyeset	einen	den	Befehlshaber	die	Befehlshaber

További információ

• “Befehlshaber” a DWDS-ben
• "Befehlshaber" a Duden-ben
• “Befehlshaber” a Wortschatz-Lexikon-ban
• “Befehlshaber” in OpenThesaurus.de
• "Befehlshaber" in Redensarten-Index
• “Befehlshaber” a Grimm szótárban
• “Befehlshaber” a Pons-ban
• “Befehlshaber” a Collins szótárban
• "Befehlshaber" a Reverso-ban
• “Befehlshaber” a dict.cc-ben
• “Befehlshaber” a bab.la-ban
• “Befehlshaber” a deepl-en
• “Befehlshaber” a Google Translaten
• “Befehlshaber” a Yandexen
• “Befehlshaber” a Beolingus-ban
• “Befehlshaber” a Leo szótárban
• “Befehlshaber” Langenscheidt (en-de)
• “Befehlshaber” Langenscheidt (de-en)
• “Befehlshaber” a Lingea szótárban
• "Befehlshaber" a Szótár.net-en
• "Befehlshaber" Sztaki (de-hu)
• "Befehlshaber" Sztaki (hu-de)
• Befehlshaber a német Wikipédiában.