Bocskai

Magyar

Bocskai

családnév: Az ótörök eredetű baač [baghacs] méltóságnév a magyarban a -- kiesése és az egymás mellé kerülő két -a- (Baacs) összevonása után Bács formára alakult, és személynévvé lett, amely igen gyakori volt az Árpádok korában. Ez megkaphatta a legkülönbözőbb (-k, -ka, -kó) kicsinyítő képzőt, s az így keletkezett személynevekből magyar névadással (minden változtatás nélkül) településnevek lettek Bacska, Bocska és Bacskó, Bocskó formában Hont, Külső-Szolnok, Máramaros, Nyitra, Zala és Zemplén vármegyében. Ezek mindegyikéhez járulhatott ’onnan/oda való’ jelentésű -i képző, ami által eredetre, származási helyre utaló családnévvé váltak. Az eltérések mind a települések mind a családnevek írásképében kimutathatók, de nem köthetők egyetlen jelölthöz: faluhoz, családhoz. Ennek oka a korabeli helyesírás bizonytalansága. Így nem mindig jelentenek más származási helyet a különböző névalakok, s csak családtörténeti kutatással lehet bizonyítani az eredeti település pontos nevét. Bácska tájnevünk csak a XVII. század végétől használatos, Bácskai családneveink tehát nem ebből erednek, de sokszor hasonították a Bacskai alakot a később közismert területnévhez, s az anyakönyvvezetőkírásbizonytalansága következtében a Bacskai névből könnyen lehetett Bácskai.