Ugrás a tartalomhoz

Rhamphospermum nigrum

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Brassica nigra szócikkből átirányítva)

Rhamphospermum nigrum
Scientific classification Edit this classification
Missing taxonomy template (fix): Brassiceae
Genus: Rhamphospermum
Species:
R. nigrum
Binomial name
Rhamphospermum nigrum
Synonyms[1]
List
    • Brassica brachycarpa P.Candargy
    • Brassica bracteolata Fisch. & C.A.Mey.
    • Brassica elongata var. longipedicellata Halácsy ex Formánek
    • Brassica nigra (L.) W.D.J.Koch
    • Brassica nigra var. abyssinica A.Braun
    • Brassica nigra var. bracteolata (Fisch. & C.A.Mey.) Spach ex Coss.
    • Brassica nigra f. breviflora Zapał.
    • Brassica nigra var. carneodentata Kuntze
    • Brassica nigra f. condensata Hausskn.
    • Brassica nigra f. dentifera Zapał.
    • Brassica nigra f. glabrata Zapał.
    • Brassica nigra f. hispida O.E.Schulz
    • Brassica nigra subsp. hispida (O.E.Schulz) Gladis
    • Brassica nigra proles persoonii Rouy & Foucaud
    • Brassica nigra var. subglabra Kuntze
    • Brassica nigra var. torulosa (Pers.) Alef.
    • Brassica nigra proles turgida (Pers.) Rouy & Foucaud
    • Brassica nigra var. turgida (Pers.) Alef.
    • Brassica nigra var. vulgaris Alef.
    • Brassica persoonii Rouy & Foucaud
    • Brassica sinapioides Roth
    • Brassica sinapioides Roth ex W.D.J.Koch
    • Brassica sinapis Noulet
    • Brassica turgida Rouy & Foucaud
    • Crucifera sinapis (L.) E.H.L.Krause
    • Erysimum glabrum C.Presl
    • Melanosinapis communis Spenn.
    • Melanosinapis nigra (L.) Calest.
    • Mutarda nigra (L.) Bernh.
    • Raphanus sinapis-officinalis Crantz
    • Sinapis bracteolata G.Don
    • Sinapis erysimoides Roxb.
    • Sinapis gorraea Buch.-Ham. ex Wall.
    • Sinapis nigra L.
    • Sinapis nigra var. torulosa (Pers.) Mérat
    • Sinapis nigra var. turgida (Pers.) Mérat
    • Sinapis orgyalis Willd. ex Ledeb.
    • Sinapis persoonii (Rouy & Foucaud) A.Chev.
    • Sinapis torulosa Pers.
    • Sinapis turgida A.Chev.
    • Sinapis turgida Pers.
    • Sisymbrium nigrum (L.) Prantl


Főnév

Rhamphospermum nigrum (tsz. Rhamphospermum nigrums)

  1. (gyógyszertan) fekete mustár

A Rhamphospermum nigrum, ismertebb korábbi nevén Brassica nigra, közismert nevén fekete mustár, az egyik legfontosabb fűszer- és gyógynövény, amelyet már az ókor óta használnak. A növény a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozik, és világszerte termesztik a magjáért, amelyből a fekete mustárt készítik. Emellett olajban gazdag magja és bioaktív vegyületei miatt gyógyszerészeti és mezőgazdasági jelentőséggel is bír.


2. Rendszertani besorolás

  • Ország: Plantae – növények
  • Törzs: Magnoliophyta – zárvatermők
  • Osztály: Magnoliopsida – kétszikűek
  • Rend: Brassicales
  • Család: Brassicaceae – keresztesvirágúak
  • Nemzetség: Rhamphospermum
  • Faj: Rhamphospermum nigrum (L.) Al-Shehbaz
  • Korábbi név: Brassica nigra L.

A taxonómiai átsorolás az utóbbi évtizedben történt meg a molekuláris filogenetikai vizsgálatok nyomán.


3. Morfológiai jellemzők

3.1. Növényfelépítés

  • Életforma: Egynyári, gyorsan növő lágyszárú.
  • Szár: Felálló, merev, elágazó, 0,5–2 méter magas.
  • Levelek: Alsó levelei karéjosak, fogazottak; a felső levelek keskenyebbek, nyél nélküliek.
  • Virág: Négyszirmú, sárga színű, apró, tömött fürtökben elhelyezkedő virágok.
  • Termés: Becőtermés, keskeny, hosszúkás, hossza akár 2 cm is lehet, kocsány nélkül ül a száron.
  • Mag: Gömbölyű, sötétbarna vagy fekete színű, kb. 1 mm átmérőjű, erősen csípős illatú és ízű.


4. Elterjedés és élőhely

4.1. Eredeti előfordulás

A R. nigrum a Földközi-tenger vidékéről származik, de már az ókorban is termesztették Európa számos régiójában. Jelenleg világszerte megtalálható.

4.2. Elterjedés

Termesztik Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában. Vadon is gyakori útszéleken, bolygatott területeken, mezőgazdasági területek szélén.

4.3. Ökológiai igények

  • Talaj: Jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajon fejlődik a legjobban.
  • pH-tartomány: 6–7,5
  • Fényigény: Teljes napfényt kíván.
  • Hőigény: Csírázási küszöb: 5–8 °C; optimális fejlődés: 15–25 °C.


5. Termesztés

5.1. Vetés

  • Időpont: Kora tavasszal.
  • Magtakarás: 1–2 cm mélyre vetik.
  • Vetési sűrűség: 5–8 kg/ha
  • Sortávolság: 20–30 cm

5.2. Ápolás

  • Gyomirtás: Fontos a kezdeti időszakban, de gyors növekedése révén elnyomja a gyomokat.
  • Növényvédelem: Ellenálló, de a káposztalepke és repce-félék kórokozói megtámadhatják.

5.3. Betakarítás

  • Időpont: Július–augusztus, amikor a becők barnulni kezdenek.
  • Módszer: Kombájnnal vagy kézi vágással.
  • Átlagos hozam: 1,2–2,5 tonna/hektár


6. Kémiai összetevők

6.1. Glükozinolátok

  • Sinigrin: A fő glükozinolát, amely enzimatikus bontás hatására allil-izotiocianáttá alakul. Ez a csípős íz és illat fő forrása.

6.2. Illóolajok

  • Allil-izotiocianát: Antimikrobiális, erős szagú, csípős hatású vegyület.
  • Használják tartósítószerként, rovarriasztóként, sőt gombaellenes szerként is.

6.3. Zsíros olaj

  • A mag 30–35%-ban tartalmaz nem száradó, sárgás színű olajat, amely technikai és étkezési célra is alkalmas.


7. Élelmiszeripari felhasználás

7.1. Fűszerként

  • Őrölt mag: Használják mustárpor, fűszerkeverékek és savanyúság ízesítőjeként.
  • Mustárkészítmények: Az egyik alapanyaga az erősebb, karakteresebb ízű mustároknak (például dijoni mustár, angol mustár).

7.2. Tartósító hatás

  • Az allil-izotiocianát antimikrobiális, ezért természetes tartósítószerként alkalmazzák húsfélék, zöldségfélék konzerválására.


8. Gyógyászati felhasználás

A Rhamphospermum nigrum régóta ismert a népi gyógyászatban és a modern fitoterápiában.

8.1. Külső alkalmazás

  • Mustártapasz: A magőrlemény melegítő, vérbőséget okozó hatású, ezért izomfájdalmakra, reumára használják.
  • Mustárfürdő: Erősítő hatású, serkenti a keringést.

8.2. Belső alkalmazás

  • Emésztést serkentő: Fokozza a gyomornedv-elválasztást, étvágyjavító.
  • Légúti megbetegedések: Nyákoldó, köptető hatása ismert.

8.3. Fitokémiai kutatások

  • Vizsgálják az izotiocianátok rákellenes, antimikrobiális, gombaellenes és rovarölő hatását.
  • Sinigrin bomlástermékei sejtciklust gátló, apoptózist serkentő hatást mutattak in vitro vizsgálatokban.


9. Agrárökológiai és ipari jelentőség

9.1. Zöldtrágya

  • A növény gyorsan fejlődik, sűrű lombozata elnyomja a gyomokat, gyökere fellazítja a talajt.
  • A talajba forgatva növeli a humusztartalmat, javítja a szerkezetet.

9.2. Biocid hatás

  • A sinigrin lebomlása során keletkező izotiocianátok gátolják a talajban élő fonálférgeket, baktériumokat, gombákat.

9.3. Méhlegelő

  • A virágok nektárt termelnek, így a R. nigrum kiváló méhlegelő.


10. Történeti áttekintés

A fekete mustár magjait már a Római Birodalom idején is használták fűszerként és orvosságként. A középkorban Európa-szerte termesztették, főként kolostorkertekben. Az első mustárkészítmények (például a dijoni mustár) alapanyaga sokáig kizárólag Brassica nigra volt, csak később váltották fel részben a fehér vagy barna mustárral.

A 19. század végén ipari méretekben is termeszteni kezdték, különösen Franciaországban, Németországban és Angliában.


11. Taxonómiai megjegyzések

A Rhamphospermum nigrum átnevezés viszonylag új fejlemény, amelyet a modern filogenetikai vizsgálatok támasztanak alá. A Brassica nemzetség parafiletikusnak bizonyult, ezért több fajt, köztük a fekete mustárt is kiválasztottak és új nemzetségbe, a Rhamphospermum-ba sorolták.


12. Mellékhatások és ellenjavallatok

  • Bőrirritáció: A mustártapasz hosszan alkalmazva hólyagképződést, bőrpírt okozhat.
  • Gyomorpanaszok: Nagy mennyiségű fogyasztása irritálhatja a gyomor- és bélrendszert.
  • Allergia: Ritkán előfordulhat mustárallergia, amely légúti tüneteket is okozhat.


13. Összegzés

A Rhamphospermum nigrum (fekete mustár) rendkívül sokoldalú növény. Fűszerként világszerte ismert, de gyógyszerként és mezőgazdasági segédanyagként is jelentős. Fő hatóanyaga, a sinigrin lebontásából keletkező allil-izotiocianát erős bioaktív vegyület, amely többféle élettani hatással rendelkezik. A növény termesztése viszonylag egyszerű, jól beilleszthető vetésforgóba, és különösen hasznos zöldtrágyaként, talajfertőtlenítőként is.


A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Rhamphospermum_nigrum&oldid=3520598”