Ugrás a tartalomhoz

Darboux-tétel

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Darboux tétele szócikkből átirányítva)

Kiejtés

  • IPA: [ ˈdɒrbouksteːtɛl]

Főnév

Darboux-tétel

  1. (matematika) A Darboux-tétel a matematikai analízisben azt mondja ki, hogy egy intervallumon differenciálható függvény deriváltfüggvénye olyan, hogy bármely két függvényértéke közé eső értéket felvesz. A tétel egyik következménye, hogy a deriváltfüggvénynek ugrása vagy megszüntethető szakadása semmiképpen nem lehet.

Darboux-tétel

A **Darboux-tétel** az analízis egyik fontos tétele, amely a deriváltak viselkedésére vonatkozik. A tétel kimondja, hogy ha egy függvény deriválható egy zárt intervallumon, akkor a deriváltja teljesíti a középértéktételhez hasonló tulajdonságot.

---

Tétel

Legyen egy valós-valós függvény, amely deriválható az intervallumon. Ha és a derivált értékei az intervallum végpontjaiban, akkor minden számra, amelyre (vagy ), létezik egy , amelyre:

---

Értelemezés

A Darboux-tétel kimondja, hogy a derivált függvény nem kell, hogy folytonos legyen, de rendelkezik az intervallumtulajdonsággal. Ez azt jelenti, hogy ha a derivált egy adott intervallum végpontjaiban felvesz két különböző értéket, akkor az intervallumban bármely köztes értéket is felvesz.

---

Bizonyítás

1. Előzetes feltételek

Legyen egy deriválható függvény az -n, és legyen , , ahol . Tegyük fel, hogy egy szám az intervallumban (feltételezhetjük, hogy a könnyebb érthetőség kedvéért).

---

2. Segédfüggvény definiálása

Definiáljunk egy segédfüggvényt: Ez a függvény egyszerűen a függvényt módosítja azzal, hogy levonja az -vel súlyozott -et.

---

3. A segédfüggvény deriváltja

A függvény deriváltja:

---

4. Alkalmazzuk a középértéktételt

A folytonos az -n és differenciálható az -n, mivel is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Az értékei az intervallum végpontjain:

Tegyük fel, hogy . Az teljesül az intervallumban valamilyen -re a középértéktétel miatt. Ekkor:

---

5. Következtetés

Ez azt jelenti, hogy a derivált az -n felveszi a értéket. Mivel bármelyik szám lehet az intervallumban, ez teljesíti a tétel állítását.

---

Következmények

  1. Deriváltak és folytonosság:

A derivált nem szükségszerűen folytonos (például ha egy deriválható függvény, amelynek deriváltja ugrásszerűen változik), de a derivált megőrzi az intervallumtulajdonságot.

  1. Kapcsolat a középértéktétellel:

A Darboux-tétel az egyváltozós függvények középértéktételének kiterjesztése a deriváltakra.

  1. Nem folytonos deriváltak példája:

Például a következő függvény: deriválható, de a deriváltja nem folytonos. Ennek ellenére teljesíti a Darboux-tételt.

---

Példa

Legyen az intervallumon. Ekkor: A derivált és . Az intervallumban a értékei -t fedik le. A Darboux-tétel szerint az -n bármely -ra létezik egy , ahol .

---

Összefoglalás

A **Darboux-tétel** megmutatja, hogy a deriváltaknak van egy "folytonosságszerű" tulajdonságuk az értékkészletükre nézve, még akkor is, ha maguk a deriváltfüggvények nem folytonosak. Ez fontos szerepet játszik az analízisben, különösen a deriváltak viselkedésének mélyebb megértésében.