Eber

Német

Kiejtés

• IPA: /ɛbɛɐ̯/

Főnév

Eber hn (erős, birtokos Ebers, többes Eber)

1. kan, vadkan

Ragozás

Eber ragozása [hímnemű, erős]

	egyes szám			többes szám
	hatlan	hat.	főnév	hat.	főnév
alanyeset	ein	der	Eber	die	Eber
birtokos eset	eines	des	Ebers	der	Eber
részes eset	einem	dem	Eber	den	Ebern
tárgyeset	einen	den	Eber	die	Eber

További információ

• „Eber” a DWDS-ben
• „Eber” a Dudenben
• „Eber” a Wortschatz-Lexikonban
• „Eber” az OpenThesaurus.de-ben
• „Eber” a Redensarten-Indexben
• „Eber” a Grimm szótárban
• „Eber” a Ponsban
• „Eber” a Collinsban
• „Eber” a Reversóban
• „Eber” a dict.cc-ben
• „Eber” a bab.la-ban
• „Eber” a DeepL-en
• „Eber” a Google Translate-en
• „Eber” a Yandexen
• „Eber” a Beolingusban
• „Eber” a Leo szótárban
• „Eber” a Langenscheidtben (en–de)
• „Eber” a Langenscheidtben (de–en)
• „Eber” a Lingea szótárban
• „Eber” a Szótár.net-en
• „Eber” a SZTAKI-szótárban (de–hu)
• „Eber” a SZTAKI-szótárban (hu–de)
• Eber - tr-ex.me
• Eber a német Wikipédiában.