Erfinder

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

  • IPA: /ɛɐ̯fɪndɛɐ̯/

Főnév

Erfinder hn (birtokos Erfinders)

  1. feltaláló

Ragozás

egyes szám többes szám
hatlan. hat. főnév hat. főnév
alanyeset ein der Erfinder die Erfinder
birtokos eset eines des Erfinders der Erfinder
részes eset einem dem Erfinder den Erfindern
tárgyeset einen den Erfinder die Erfinder