Fahrenheit
Főnév
Fahrenheit (tsz. Fahrenheits)
- (informatika) A Fahrenheit egy hőmérsékleti skála, amelyet a 18. század elején alkotott meg Daniel Gabriel Fahrenheit (1686–1736), német–holland fizikus, mérnök és hőmérsékletmérő eszközöket készítő tudós. A skála elsősorban az Egyesült Államokban, valamint néhány karibi és csendes-óceáni országban használatos ma is, a világ többi részén a Celsius-skála vált általánossá.
1. A Fahrenheit-skála története
Daniel Gabriel Fahrenheit 1724-ben publikálta skáláját. Célja az volt, hogy egy ismételhető és megbízható hőmérsékleti skálát hozzon létre, amelyet gyakorlati célokra, például meteorológiai vagy laboratóriumi mérésekhez használni lehet.
Az eredeti definíciók szerint:
- 0 °F: egy keverék hőmérséklete, amely jégből, vízből és ammóniából állt (a lehető leghidegebb keverék, amit akkor elő tudott állítani).
- 32 °F: a tiszta víz fagyáspontja.
- 96 °F: az emberi test „normál” hőmérséklete (később pontosították 98,6 °F-ra).
2. Mai definíció
A modern Fahrenheit-skálát már a víz fagyás- és forráspontjához igazítják:
- 32 °F → víz fagyáspontja (0 °C)
- 212 °F → víz forráspontja (100 °C)
- A két pont közötti skálát 180 egyenlő részre osztják
Ez azt jelenti, hogy:
3. Celsius ↔ Fahrenheit átváltás
Celsiusból Fahrenheitbe:
Fahrenheitből Celsiusba:
Példák:
- 0 °C = 32 °F
- 100 °C = 212 °F
- 20 °C = 68 °F
- 37 °C (testhőmérséklet) ≈ 98,6 °F
4. Fahrenheit és az abszolút nulla
A Fahrenheit-skála nem kezdődik az abszolút nullánál, de természetesen megadható benne az is:
- 0 K = −459,67 °F
Ez alapján:
5. Fahrenheit-skála előnyei és hátrányai
Előnyök:
- Finomabb skálázás a mindennapi használathoz (1 °F ≈ 0,56 °C)
- Pontosabbnak érzékelhető kisebb változásoknál
- Hosszú történelmi hagyomány az Egyesült Államokban
Hátrányok:
- Kevésbé logikus, mint a Celsius (amely a víz fázisváltozásait használja 0 és 100 alappontként)
- A legtöbb ország nem használja, ezért nemzetközi szinten nehezen alkalmazható
- A tudományos közösség teljesen áttért a Kelvin/Celsius-skálákra
6. Hol használják a Fahrenheit-skálát?
A Fahrenheit-skála ma már csak néhány országban van használatban:
- Egyesült Államok – minden hétköznapi hőmérsékleti mérés (pl. időjárás, sütő, klíma)
- Kajmán-szigetek, Bahama-szigetek, Belize, Palau, Marshall-szigetek, Mikronézia
- Tudományos környezetben ezekben az országokban is a Celsius vagy Kelvin a szabvány
7. A Fahrenheit-skála a mindennapokban
Időjárás:
- A napi hőmérséklet-jelentés az USA-ban Fahrenheitben történik. Például:
- Hideg nap: 32 °F (0 °C)
- Meleg nyári nap: 86 °F (30 °C)
- Forróság: 100 °F (38 °C)
Házak, gépek:
- Sütők: 350 °F (≈ 177 °C)
- Légkondicionálók, termosztátok beállítása
8. Fahrenheit a tudományban
A nemzetközi tudományos közösség a Kelvin és a Celsius mértékegységeket használja.
A Fahrenheit kizárólag nem-tudományos, hétköznapi, kulturális használatra maradt fenn, főként Észak-Amerikában.
9. Daniel Gabriel Fahrenheit – a névadó
- Született: 1686, Gdańsk (akkor: Poroszország)
- Meghalt: 1736, Hollandia
- Foglalkozás: fizikus, mérnök, hőmérő-készítő
- Legfontosabb találmányai:
- Higanyos hőmérő (1724)
- Fahrenheit-hőmérsékleti skála
- Pontosabb mérőműszerek fejlesztése
A Fahrenheit-skála az ő nevéhez fűződő legismertebb örökség.
10. Összefoglalás
A Fahrenheit egy alternatív hőmérsékleti skála, amely:
- a víz fagyáspontját 32 °F,
- a forráspontját 212 °F értékhez rendeli,
- és 180 fokbeosztással működik e két pont között.
Elsősorban az Egyesült Államokban használatos, ahol a mindennapi életben (időjárás, háztartási készülékek) ez a hőmérsékletmérés alapja.
A Fahrenheit rendszer nem illeszkedik a metrikus SI-rendszerbe, ezért tudományos szempontból nem ajánlott – a Celsius és a Kelvin váltak globális szabványokká.
- Fahrenheit - Szótár.net (en-hu)
- Fahrenheit - Sztaki (en-hu)
- Fahrenheit - Merriam–Webster
- Fahrenheit - Cambridge
- Fahrenheit - WordNet
- Fahrenheit - Яндекс (en-ru)
- Fahrenheit - Google (en-hu)
- Fahrenheit - Wikidata
- Fahrenheit - Wikipédia (angol)