Ugrás a tartalomhoz

Fahrenheit

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol

Főnév

Fahrenheit (tsz. Fahrenheits)

  1. (informatika) A Fahrenheit egy hőmérsékleti skála, amelyet a 18. század elején alkotott meg Daniel Gabriel Fahrenheit (1686–1736), német–holland fizikus, mérnök és hőmérsékletmérő eszközöket készítő tudós. A skála elsősorban az Egyesült Államokban, valamint néhány karibi és csendes-óceáni országban használatos ma is, a világ többi részén a Celsius-skála vált általánossá.


1. A Fahrenheit-skála története

Daniel Gabriel Fahrenheit 1724-ben publikálta skáláját. Célja az volt, hogy egy ismételhető és megbízható hőmérsékleti skálát hozzon létre, amelyet gyakorlati célokra, például meteorológiai vagy laboratóriumi mérésekhez használni lehet.

Az eredeti definíciók szerint:

  • 0 °F: egy keverék hőmérséklete, amely jégből, vízből és ammóniából állt (a lehető leghidegebb keverék, amit akkor elő tudott állítani).
  • 32 °F: a tiszta víz fagyáspontja.
  • 96 °F: az emberi test „normál” hőmérséklete (később pontosították 98,6 °F-ra).


2. Mai definíció

A modern Fahrenheit-skálát már a víz fagyás- és forráspontjához igazítják:

  • 32 °F → víz fagyáspontja (0 °C)
  • 212 °F → víz forráspontja (100 °C)
  • A két pont közötti skálát 180 egyenlő részre osztják

Ez azt jelenti, hogy:


3. Celsius ↔ Fahrenheit átváltás

Celsiusból Fahrenheitbe:

Fahrenheitből Celsiusba:

Példák:

  • 0 °C = 32 °F
  • 100 °C = 212 °F
  • 20 °C = 68 °F
  • 37 °C (testhőmérséklet) ≈ 98,6 °F


4. Fahrenheit és az abszolút nulla

A Fahrenheit-skála nem kezdődik az abszolút nullánál, de természetesen megadható benne az is:

  • 0 K = −459,67 °F

Ez alapján:


5. Fahrenheit-skála előnyei és hátrányai

Előnyök:

  • Finomabb skálázás a mindennapi használathoz (1 °F ≈ 0,56 °C)
  • Pontosabbnak érzékelhető kisebb változásoknál
  • Hosszú történelmi hagyomány az Egyesült Államokban

Hátrányok:

  • Kevésbé logikus, mint a Celsius (amely a víz fázisváltozásait használja 0 és 100 alappontként)
  • A legtöbb ország nem használja, ezért nemzetközi szinten nehezen alkalmazható
  • A tudományos közösség teljesen áttért a Kelvin/Celsius-skálákra


6. Hol használják a Fahrenheit-skálát?

A Fahrenheit-skála ma már csak néhány országban van használatban:

  • Egyesült Államok – minden hétköznapi hőmérsékleti mérés (pl. időjárás, sütő, klíma)
  • Kajmán-szigetek, Bahama-szigetek, Belize, Palau, Marshall-szigetek, Mikronézia
  • Tudományos környezetben ezekben az országokban is a Celsius vagy Kelvin a szabvány


7. A Fahrenheit-skála a mindennapokban

Időjárás:

  • A napi hőmérséklet-jelentés az USA-ban Fahrenheitben történik. Például:
    • Hideg nap: 32 °F (0 °C)
    • Meleg nyári nap: 86 °F (30 °C)
    • Forróság: 100 °F (38 °C)

Házak, gépek:

  • Sütők: 350 °F (≈ 177 °C)
  • Légkondicionálók, termosztátok beállítása


8. Fahrenheit a tudományban

A nemzetközi tudományos közösség a Kelvin és a Celsius mértékegységeket használja.

A Fahrenheit kizárólag nem-tudományos, hétköznapi, kulturális használatra maradt fenn, főként Észak-Amerikában.


9. Daniel Gabriel Fahrenheit – a névadó

  • Született: 1686, Gdańsk (akkor: Poroszország)
  • Meghalt: 1736, Hollandia
  • Foglalkozás: fizikus, mérnök, hőmérő-készítő
  • Legfontosabb találmányai:
    • Higanyos hőmérő (1724)
    • Fahrenheit-hőmérsékleti skála
    • Pontosabb mérőműszerek fejlesztése

A Fahrenheit-skála az ő nevéhez fűződő legismertebb örökség.


10. Összefoglalás

A Fahrenheit egy alternatív hőmérsékleti skála, amely:

  • a víz fagyáspontját 32 °F,
  • a forráspontját 212 °F értékhez rendeli,
  • és 180 fokbeosztással működik e két pont között.

Elsősorban az Egyesült Államokban használatos, ahol a mindennapi életben (időjárás, háztartási készülékek) ez a hőmérsékletmérés alapja.

A Fahrenheit rendszer nem illeszkedik a metrikus SI-rendszerbe, ezért tudományos szempontból nem ajánlott – a Celsius és a Kelvin váltak globális szabványokká.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Fahrenheit&oldid=3509920”