Ugrás a tartalomhoz

Gelöbnis

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /ɡɛlœpnɪs/

Főnév

Gelöbnis sn (erős, birtokos Gelöbnisses, többes Gelöbnisse)

  1. fogadalom

Ragozás