Iran
Főnév
Iran (tsz. Irans)
Irán, hivatalos nevén Iráni Iszlám Köztársaság (Islamic Republic of Iran), a Közel-Kelet egyik legnagyobb, legősibb és legmeghatározóbb állama, gazdag történelmi, vallási és kulturális örökséggel. Több mint 2500 éves államisággal rendelkezik, a perzsa civilizáció örököse. Stratégiai földrajzi elhelyezkedése, energiaforrásai és politikai rendszere miatt a 21. században is kulcsszereplő a térségben, miközben belső feszültségekkel és nemzetközi elszigeteltséggel is küzd.
Földrajzi és általános adatok
- Főváros: Teherán
- Népesség: ~88 millió fő (2024-es becslés)
- Terület: kb. 1,65 millió km²
- Hivatalos nyelv: perzsa (fárszi)
- Pénznem: iráni rial (IRR)
- Államforma: teokratikus iszlám köztársaság
- Vallás: síita iszlám (~90–95%), kisebbségként szunnita, keresztény, zsidó, zoroasztriánus
- Legfőbb vezető: a „Legfelsőbb Vezető” (jelenleg Ali Hámenei ajatollah)
- Köztársasági elnök: az állam végrehajtó vezetője, de a legfőbb hatalom a vallási vezető kezében van
Történelmi áttekintés
Az ókor és a perzsa birodalmak
Irán területén már az ókorban fejlett civilizációk virágoztak, mint az Elámi Királyság, majd I. Kürosz (Cyrus the Great) megalapította az Achaemenida Birodalmat (i.e. 550), amely a világ első multikulturális birodalma volt. A perzsa civilizáció a zoroasztrizmus vallásával, fejlett közigazgatással és építészettel kiemelkedett korában.
A birodalmat Nagy Sándor hódította meg, majd a Szászánida Birodalom idején újra megerősödött (3–7. század). Ez volt a klasszikus perzsa kultúra aranykora.
Iszlamizáció és középkor
A 7. században az arabok meghódították Perzsiát, és az iszlám lett az uralkodó vallás. A perzsák azonban sajátos síita értelmezésben fogadták el az iszlámot, ami máig különbséget jelent az arab világhoz képest. A középkorban mongol, majd török hódítók jöttek, míg végül a Szafavida-dinasztia (16. századtól) létrehozta az első síita államot.
Modernizáció és a Pahlavi-időszak
A 20. század elején megerősödött az iráni nacionalizmus, és 1925-ben Reza Pahlavi lett sah. Uralkodása alatt nyugatias modernizációt hajtott végre. Fia, Mohammad Reza Pahlavi 1941-től folytatta apja reformjait, de egyre autoriterebbé vált. 1953-ban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia puccsal eltávolította Mossadegh miniszterelnököt, aki korábban államosította az olajipart – ez mély nyomot hagyott az iráni néplélekben.
1979: Az iszlám forradalom
A Mohammad Reza sah elleni tömeges tüntetések 1979-ben forradalommá váltak. Ruhollah Khomeini ajatollah visszatért száműzetéséből, és kikiáltotta az Iráni Iszlám Köztársaságot. A sah rendszere megbukott, és Irán teokratikus állammá alakult, ahol a legfőbb hatalom a vallási vezető (rahbar) kezében összpontosul.
Az új rendszer alapja az iszlám törvénykezés (sharía), a politikai döntések felett a Vének Tanácsa és a Legfelsőbb Vezető gyakorol ellenőrzést, még a demokratikus választásokat is felügyelve.
Az iszlám köztársaság rendszere
Iránban a politikai rendszer kettős hatalomra épül:
- Teokratikus hatalom:
- Legfelsőbb Vezető (jelenleg Ali Hámenei): a hadsereg főparancsnoka, kinevezheti a bíróságokat, a média vezetőit, befolyásolhatja a külpolitikát.
- Vének Tanácsa (Guardian Council): jóváhagyja a törvényeket és a választási jelölteket vallási szempontból.
- Köztársasági struktúra:
- Elnök: négyévente választják, de hatalma korlátozott.
- Parlament (Majles): törvényhozó testület, vallási felügyelettel.
- Igazságszolgáltatás: iszlám alapelveken nyugszik, de gyakori a politikai befolyás.
Külpolitika és konfliktusok
Irán külpolitikája forradalmi és nacionalista, különösen az USA és Izrael irányába:
- Irán–Irak háború (1980–88): Szaddám Huszein Irakja megtámadta Iránt, az 1 millió halálos áldozatot követelő háború megerősítette az iszlám rezsimet.
- USA-ellenes retorika: 1979 óta nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat. A 2015-ös nukleáris megállapodást (JCPOA) Trump 2018-ban felmondta, ami újra feszültséget keltett.
- Közel-keleti befolyás: Irán támogatja a síita csoportokat: Hezbollah (Libanon), Húszik (Jemen), szíriai kormányt, és iraki milíciákat. Emiatt gyakran ütközik Szaúd-Arábiával és Izraellel.
- Tajvani és orosz kapcsolatok erősödnek, részben a nyugati szankciók ellensúlyozására.
Gazdaság
- Irán hatalmas kőolaj- és földgázkészletekkel rendelkezik – a világ negyedik legnagyobb olajtartaléka.
- A nemzetközi szankciók, főként az USA és EU részéről, jelentősen korlátozzák a kereskedelmet.
- Az infláció magas, a munkanélküliség súlyos, különösen a fiatalok körében.
- Jelentős a feketegazdaság és az állami monopólium.
- A „bázári kereskedők” (hagyományos kereskedők) a gazdaság fontos, politikailag befolyásos szereplői.
Társadalom és kultúra
Irán népe büszke perzsa identitására, amely megkülönbözteti az arab világtól.
- Népesség: többségében perzsa (60%), de jelentős azeri, kurd, beludzs, lur és arab kisebbség.
- Oktatás: magas iskolázottság, különösen a nők körében, de az akadémiai szabadság korlátozott.
- Nők helyzete: kötelező fejkendő (hidzsáb), korlátozott jogok, de sokan vezető beosztásokban, orvosi, tudományos, művészeti területen dolgoznak.
- Fiatal társadalom: a népesség több mint fele 30 év alatti – ez fokozza a változások iránti igényt.
Vallás és életmód
- A síita iszlám Irán államvallása, de zoroasztriánus és szunnita hagyományok is jelen vannak.
- A vallási szertartások (pl. Ásúrá, Ramadán) központi szerepet játszanak a közéletben.
- A törvények a sharía szerint szabályozzák az öltözködést, alkoholfogyasztást, kapcsolatokat.
- Cenzúra erős: az internet, művészet, sajtó állami kontroll alatt áll.
Kulturális örökség
Irán gazdag örökséggel büszkélkedhet:
- Világörökségi helyszínek: Persepolis, Yazd, Iszfahán mecsetei, Bam erődváros.
- Irodalom: Hafiz, Szádi, Ferdúsz, Omar Khajjám versei máig élnek a kultúrában.
- Perzsa miniatúra, szőnyegszövés, kerámia – világhírű kézműves hagyomány.
- Filmipar: iráni rendezők, mint Abbas Kiarostami, Asghar Farhadi (Oscar-díjas), nemzetközi elismerésben részesültek.
Társadalmi feszültségek és tiltakozások
- Gazdasági válság, munkanélküliség, infláció többször vezetett országos tiltakozásokhoz.
- 2022-ben a fiatal Mahsa Amini halála a hidzsábszabályok megsértését követően országos tüntetéshullámot indított el („Nők, élet, szabadság” mozgalom).
- Az állami erőszak, letartóztatások és kivégzések ellenére a társadalom egy része továbbra is a reformokért küzd.
Összegzés
Irán különleges ország: ősi civilizáció, gazdag kultúra, mély vallási hagyományok és ellentmondásos politikai berendezkedés jellemzi. Egyszerre modern és archaikus, fiatalos és konzervatív, nyitott és elszigetelt. A geopolitikai helyzete, energiaforrásai és társadalmi dinamizmusa miatt kulcsszereplő a globális politikában, miközben saját népe egy része szabadságra, jogokra és reformokra vágyik.
A jövő kérdése, hogy Irán képes lesz-e egyensúlyt találni hagyomány és modernitás, vallás és szabadság, elszigeteltség és nemzetközi együttműködés között. Ez nemcsak a térség, de a világ biztonsága szempontjából is kulcsfontosságú.