Ugrás a tartalomhoz

Iran

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Főnév

Iran (tsz. Irans)

  1. (informatika) Irán

Irán, hivatalos nevén Iráni Iszlám Köztársaság (Islamic Republic of Iran), a Közel-Kelet egyik legnagyobb, legősibb és legmeghatározóbb állama, gazdag történelmi, vallási és kulturális örökséggel. Több mint 2500 éves államisággal rendelkezik, a perzsa civilizáció örököse. Stratégiai földrajzi elhelyezkedése, energiaforrásai és politikai rendszere miatt a 21. században is kulcsszereplő a térségben, miközben belső feszültségekkel és nemzetközi elszigeteltséggel is küzd.



Földrajzi és általános adatok

  • Főváros: Teherán
  • Népesség: ~88 millió fő (2024-es becslés)
  • Terület: kb. 1,65 millió km²
  • Hivatalos nyelv: perzsa (fárszi)
  • Pénznem: iráni rial (IRR)
  • Államforma: teokratikus iszlám köztársaság
  • Vallás: síita iszlám (~90–95%), kisebbségként szunnita, keresztény, zsidó, zoroasztriánus
  • Legfőbb vezető: a „Legfelsőbb Vezető” (jelenleg Ali Hámenei ajatollah)
  • Köztársasági elnök: az állam végrehajtó vezetője, de a legfőbb hatalom a vallási vezető kezében van



Történelmi áttekintés

Az ókor és a perzsa birodalmak

Irán területén már az ókorban fejlett civilizációk virágoztak, mint az Elámi Királyság, majd I. Kürosz (Cyrus the Great) megalapította az Achaemenida Birodalmat (i.e. 550), amely a világ első multikulturális birodalma volt. A perzsa civilizáció a zoroasztrizmus vallásával, fejlett közigazgatással és építészettel kiemelkedett korában.

A birodalmat Nagy Sándor hódította meg, majd a Szászánida Birodalom idején újra megerősödött (3–7. század). Ez volt a klasszikus perzsa kultúra aranykora.

Iszlamizáció és középkor

A 7. században az arabok meghódították Perzsiát, és az iszlám lett az uralkodó vallás. A perzsák azonban sajátos síita értelmezésben fogadták el az iszlámot, ami máig különbséget jelent az arab világhoz képest. A középkorban mongol, majd török hódítók jöttek, míg végül a Szafavida-dinasztia (16. századtól) létrehozta az első síita államot.

Modernizáció és a Pahlavi-időszak

A 20. század elején megerősödött az iráni nacionalizmus, és 1925-ben Reza Pahlavi lett sah. Uralkodása alatt nyugatias modernizációt hajtott végre. Fia, Mohammad Reza Pahlavi 1941-től folytatta apja reformjait, de egyre autoriterebbé vált. 1953-ban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia puccsal eltávolította Mossadegh miniszterelnököt, aki korábban államosította az olajipart – ez mély nyomot hagyott az iráni néplélekben.



1979: Az iszlám forradalom

A Mohammad Reza sah elleni tömeges tüntetések 1979-ben forradalommá váltak. Ruhollah Khomeini ajatollah visszatért száműzetéséből, és kikiáltotta az Iráni Iszlám Köztársaságot. A sah rendszere megbukott, és Irán teokratikus állammá alakult, ahol a legfőbb hatalom a vallási vezető (rahbar) kezében összpontosul.

Az új rendszer alapja az iszlám törvénykezés (sharía), a politikai döntések felett a Vének Tanácsa és a Legfelsőbb Vezető gyakorol ellenőrzést, még a demokratikus választásokat is felügyelve.



Az iszlám köztársaság rendszere

Iránban a politikai rendszer kettős hatalomra épül:

  1. Teokratikus hatalom:
    • Legfelsőbb Vezető (jelenleg Ali Hámenei): a hadsereg főparancsnoka, kinevezheti a bíróságokat, a média vezetőit, befolyásolhatja a külpolitikát.
    • Vének Tanácsa (Guardian Council): jóváhagyja a törvényeket és a választási jelölteket vallási szempontból.
  2. Köztársasági struktúra:
    • Elnök: négyévente választják, de hatalma korlátozott.
    • Parlament (Majles): törvényhozó testület, vallási felügyelettel.
    • Igazságszolgáltatás: iszlám alapelveken nyugszik, de gyakori a politikai befolyás.



Külpolitika és konfliktusok

Irán külpolitikája forradalmi és nacionalista, különösen az USA és Izrael irányába:

  • Irán–Irak háború (1980–88): Szaddám Huszein Irakja megtámadta Iránt, az 1 millió halálos áldozatot követelő háború megerősítette az iszlám rezsimet.
  • USA-ellenes retorika: 1979 óta nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat. A 2015-ös nukleáris megállapodást (JCPOA) Trump 2018-ban felmondta, ami újra feszültséget keltett.
  • Közel-keleti befolyás: Irán támogatja a síita csoportokat: Hezbollah (Libanon), Húszik (Jemen), szíriai kormányt, és iraki milíciákat. Emiatt gyakran ütközik Szaúd-Arábiával és Izraellel.
  • Tajvani és orosz kapcsolatok erősödnek, részben a nyugati szankciók ellensúlyozására.



Gazdaság

  • Irán hatalmas kőolaj- és földgázkészletekkel rendelkezik – a világ negyedik legnagyobb olajtartaléka.
  • A nemzetközi szankciók, főként az USA és EU részéről, jelentősen korlátozzák a kereskedelmet.
  • Az infláció magas, a munkanélküliség súlyos, különösen a fiatalok körében.
  • Jelentős a feketegazdaság és az állami monopólium.
  • A „bázári kereskedők” (hagyományos kereskedők) a gazdaság fontos, politikailag befolyásos szereplői.



Társadalom és kultúra

Irán népe büszke perzsa identitására, amely megkülönbözteti az arab világtól.

  • Népesség: többségében perzsa (60%), de jelentős azeri, kurd, beludzs, lur és arab kisebbség.
  • Oktatás: magas iskolázottság, különösen a nők körében, de az akadémiai szabadság korlátozott.
  • Nők helyzete: kötelező fejkendő (hidzsáb), korlátozott jogok, de sokan vezető beosztásokban, orvosi, tudományos, művészeti területen dolgoznak.
  • Fiatal társadalom: a népesség több mint fele 30 év alatti – ez fokozza a változások iránti igényt.



Vallás és életmód

  • A síita iszlám Irán államvallása, de zoroasztriánus és szunnita hagyományok is jelen vannak.
  • A vallási szertartások (pl. Ásúrá, Ramadán) központi szerepet játszanak a közéletben.
  • A törvények a sharía szerint szabályozzák az öltözködést, alkoholfogyasztást, kapcsolatokat.
  • Cenzúra erős: az internet, művészet, sajtó állami kontroll alatt áll.



Kulturális örökség

Irán gazdag örökséggel büszkélkedhet:

  • Világörökségi helyszínek: Persepolis, Yazd, Iszfahán mecsetei, Bam erődváros.
  • Irodalom: Hafiz, Szádi, Ferdúsz, Omar Khajjám versei máig élnek a kultúrában.
  • Perzsa miniatúra, szőnyegszövés, kerámia – világhírű kézműves hagyomány.
  • Filmipar: iráni rendezők, mint Abbas Kiarostami, Asghar Farhadi (Oscar-díjas), nemzetközi elismerésben részesültek.



Társadalmi feszültségek és tiltakozások

  • Gazdasági válság, munkanélküliség, infláció többször vezetett országos tiltakozásokhoz.
  • 2022-ben a fiatal Mahsa Amini halála a hidzsábszabályok megsértését követően országos tüntetéshullámot indított el („Nők, élet, szabadság” mozgalom).
  • Az állami erőszak, letartóztatások és kivégzések ellenére a társadalom egy része továbbra is a reformokért küzd.



Összegzés

Irán különleges ország: ősi civilizáció, gazdag kultúra, mély vallási hagyományok és ellentmondásos politikai berendezkedés jellemzi. Egyszerre modern és archaikus, fiatalos és konzervatív, nyitott és elszigetelt. A geopolitikai helyzete, energiaforrásai és társadalmi dinamizmusa miatt kulcsszereplő a globális politikában, miközben saját népe egy része szabadságra, jogokra és reformokra vágyik.

A jövő kérdése, hogy Irán képes lesz-e egyensúlyt találni hagyomány és modernitás, vallás és szabadság, elszigeteltség és nemzetközi együttműködés között. Ez nemcsak a térség, de a világ biztonsága szempontjából is kulcsfontosságú.

  • Iran - Szótár.net (en-hu)
  • Iran - Sztaki (en-hu)
  • Iran - Merriam–Webster
  • Iran - Cambridge
  • Iran - WordNet
  • Iran - Яндекс (en-ru)
  • Iran - Google (en-hu)
  • Iran - Wikidata
  • Iran - Wikipédia (angol)