Ugrás a tartalomhoz

Juglans nigra

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Eastern black walnut
Leaves and fruit
Scientific classification Edit this classification
Missing taxonomy template (fix): Juglans sect. Rhysocaryon
Species:
J. nigra
Binomial name
Juglans nigra
Natural range


Főnév

Juglans nigra (tsz. Juglans nigras)

  1. (gyógyszertan) fekete dió

A Juglans nigra, magyarul fekete dió, az Észak-Amerikából származó, robusztus termetű, értékes keményfafa. Kiváló bútoripari alapanyagként és diótermő faként is ismert. Európában, így Magyarországon is elterjedt, elsősorban dísz- és parkfaként, de sok helyen haszonfaként is termesztik. Neve a kérge és fája sötét színére utal. Szépsége, árnyékot adó koronája, értékes fája és termése miatt rendkívül sokoldalú.


2. Rendszertani besorolás

Szint Név
Ország Plantae
Törzs Tracheophyta
Osztály Magnoliopsida
Rend Fagales
Család Juglandaceae (diófélék)
Nemzetség Juglans
Faj Juglans nigra L.


3. Elnevezések

Nyelv Megnevezés
Latin Juglans nigra
Magyar Fekete dió
Angol Black walnut
Német Schwarznuss
Francia Noyer noir
Spanyol Nogal negro


4. Származás, élőhely

a) Természetes előfordulás

A fekete dió őshonos Észak-Amerika keleti és középső régióiban: az USA keleti felében, a Mississippitől keletre eső területeken, valamint Kanadában (Ontario).

b) Bevezetése más kontinensekre

  • Európába a 17. században hozták be
  • Magyarországon főként parkfaként, illetve nemesfaültetvényekben található
  • Alkalmas a kontinentális klímájú, mélyrétegű, jó vízellátottságú talajokra


5. Morfológiai jellemzők

Jellemző Leírás
Magasság 20–35 méter
Törzsátmérő Akár 1–2 méter
Korona Széles, terebélyes, ritkás lombozat
Kéreg Vastag, sötétbarna-fekete, mélyen repedezett
Levelek Összetettek, páratlanul szárnyaltak, 30–60 cm hosszúak, 15–23 levélkéből állnak
Virág Egylaki; porzós barkák, termős virágok rövidebb hajtásokon
Termés Gömbölyded dió, zöld külső burok, belül kemény héjban mag (ehető)
Gyökérzet Erőteljes, mélyre hatoló főgyökér és oldalgyökerek


6. Fenológia és életciklus

  • Lombfakadás: késő tavasszal, általában május elején
  • Virágzás: lombfakadás után, májusban
  • Termésérés: szeptember–október
  • Lombhullás: késő ősszel

A fekete dió hosszú életű, akár 150–200 évig is élhet.


7. Élettani és ökológiai jellemzők

a) Fény- és vízigény

  • Fénykedvelő, de árnyékban fiatal korban fejlődhet
  • Közepes–magas vízigényű, jól fejlődik folyóvölgyekben, mély talajokon

b) Talajigény

  • Mélyrétegű, jó vízáteresztő képességű, semleges vagy gyengén savas talajt kedvel
  • Rosszul viseli a száraz, köves, sekély vagy meszes talajokat

c) Allélopátia

A gyökérzete és levelei juglont termelnek – egy allelopatikus vegyületet, amely:

  • Gátolja más növények (különösen paradicsom, alma, lucerna stb.) fejlődését a közelben
  • Természetes versenyelőnyt biztosít a faj számára


8. Szaporodás

a) Magról

  • A dió közvetlenül ültethető (hidegstratifikáció szükséges)
  • Csírázás tavasszal történik

b) Vegetatív úton

  • Oltással, dugványozással, gyökérsarjról
  • Főként nemesített fajták esetén alkalmazzák (pl. jobb terméshozamért)


9. Termés és hasznosítás

a) Termés

  • A fekete dió ehető, de héja sokkal keményebb, mint a közönséges dióé (Juglans regia)
  • Magas az olajtartalma (50–60%)
  • Íze intenzívebb, „földesebb” jellegű

b) Felhasználás

Terület Alkalmazás
Élelmiszeripar Sütemények, fagylalt, ízesítőként
Faipar Bútor, furnér, lőfegyver-markolat, hangszer
Parképítészet Díszfa, árnyékot adó fa
Gyógynövényként Levelei és kérge népgyógyászati alkalmazásban (emésztést segítő, féreghajtó)


10. Faanyag jellemzői

Tulajdonság Leírás
Szín Barna-fekete, sötét csíkokkal, nagyon dekoratív
Sűrűség 610–700 kg/m³
Tartósság Kiemelkedő, gomba- és rovarkárokkal szemben ellenálló
Munkálhatóság Jól esztergálható, faragható, csiszolható
Alkalmazás Prémium bútor, díszburkolat, lőfegyver markolat, hangszer (pl. gitártest), jachtdekoráció

A fekete dió faanyaga az egyik legértékesebb keményfa a világon.


11. Díszítőérték és tájépítészeti szerep

  • Szép, terebélyes koronája, nagy lombfelülete miatt kedvelt árnyékfa
  • Ősszel sárgás színű lombbal díszít
  • Gyors kezdeti növekedése miatt kiváló utcafának vagy magányos díszfának


12. Kártevők és betegségek

Kórokozó/Kártevő Hatás
Kéregelhalás (fungális) Ágak pusztulása, nedvfolyás
Dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) Magbelső károsítása
Levélfoltosság Esztétikai kár
Juglonérzékeny fajok pusztulása a közelben Természetes vegyi védelem, de kertészeti probléma


13. Környezeti szerep

  • Talajjavító, mély gyökérzete révén
  • Árnyékadó fa parkokban, udvarokon
  • Biodiverzitást támogató: termése táplálék mókusoknak, madaraknak


14. Fajták és nemesítés

Fajta Tulajdonság
‘Emma K’ Nagy termésű, korán érő
‘Sparrow’ Kisebb fa, városi környezetbe
‘Thomas’ Kiemelkedő dióminőség


15. Kultúrtörténet és hagyomány

  • Az őslakos amerikai törzsek orvosi célokra, valamint a diót táplálékként használták
  • A fa kérgéből fekete-barna festékanyagot vontak ki (textíliákhoz, bőrökhöz)
  • A faanyag iránti kereslet miatt nagymértékű kivágások történtek az 1800-as években


16. Kereskedelmi jelentőség

  • USA-ban évente több millió dollárnyi értékben termesztenek fekete diót
  • Magas piaci értékű faanyag: gyakran furnérlapként exportálják
  • Európában is jelentős ültetvényeket hoztak létre (pl. Magyarországon az Alföldön)


17. Összehasonlítás más diófajokkal

Faj Fő különbség
Juglans regia (közönséges dió) Lágyabb héj, világosabb fa, nagyobb dióbél
Juglans cinerea (vajdió) Északabbra elterjedt, lágyabb fa
Juglans major (arizonai dió) Száraz éghajlaton él, alacsonyabb fa


18. Összegzés

A Juglans nigra, vagyis a fekete dió rendkívül értékes fafaj, amely nemcsak faanyaga, hanem termése, díszítőértéke és történelmi jelentősége révén is kiemelkedő. Kiválóan alkalmazkodik az észak-amerikai és a kontinentális európai klímához, parkfaként, ültetvényfaként, és természetvédelmi célokra is alkalmas. Bár juglontermelő képessége miatt környezetében egyes növények nem élnek meg, ez a tulajdonság természetes versenyképességét növeli.

  1. ↑  
A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Juglans_nigra&oldid=3521867”