Ugrás a tartalomhoz

Phaseolus vulgaris

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Phaseolus vulgaris
A flat-podded variety of the common bean
Scientific classification Edit this classification
Missing taxonomy template (fix): Phaseolinae
Genus: Phaseolus
Species:
P. vulgaris
Binomial name
Phaseolus vulgaris
Synonyms[2]
  • Phaseolus aborigineus Burkart
  • Phaseolus communis Pritz.
  • Phaseolus compressus DC.
  • Phaseolus esculentus Salisb.
  • Phaseolus nanus L.

Angol


Főnév

Phaseolus vulgaris (tsz. Phaseolus vulgarises)

  1. (gyógyszertan) veteménybab

A Phaseolus vulgaris, közismert nevén közönséges bab, a hüvelyesek (Fabaceae) családjába tartozó, rendkívül jelentős élelmiszernövény. Globális szinten alapvető fehérjeforrás, különösen a vegetáriánus étrendet követők és a fejlődő országok lakói számára. A növény jelentős agronómiai, táplálkozástani és gazdasági értékkel bír, miközben óriási változatosságot mutat morfológiai és genetikai szempontból is. Ez a monográfia átfogó képet ad a faj botanikájáról, eredetéről, termesztéséről, kémiai összetételéről, felhasználásáról és agrárökológiai jelentőségéről.


1. Rendszertani besorolás

  • Ország: Plantae (növények)
  • Törzs: Tracheophyta (érdes növények)
  • Osztály: Magnoliopsida (kétszikűek)
  • Rend: Fabales
  • Család: Fabaceae (pillangósvirágúak)
  • Nemzetség: Phaseolus
  • Faj: Phaseolus vulgaris L.


2. Eredet és elterjedés

A közönséges bab származási központja Közép- és Dél-Amerika. Két elsődleges domesztikációs központját azonosították:

  • Mesoamerika (Mexikótól Nicaragua déli részéig)
  • Andok vidéke (Peru, Bolívia, Ecuador)

Mindkét központban különböző genetikai és morfológiai tulajdonságokkal rendelkező fajták alakultak ki. A Kolumbusz utáni időkben a babot gyorsan elterjesztették Európában, Afrikában és Ázsiában is, így ma már világszerte termesztett kultúrnövény.


3. Botanikai jellemzők

3.1. Növényfelépítés

  • Gyökérzet: Gyökérgümők révén szimbiózisban él nitrogénkötő baktériumokkal (Rhizobium phaseoli), javítva a talaj nitrogéntartalmát.
  • Szár: Lehet kúszó (indeterminált növekedésű) vagy bokros (determinált növekedésű).
  • Levelek: Hármasan összetett levelek, tojásdad vagy szív alakú levélkékkel.
  • Virágok: Pillangós virágok, általában fehérek, rózsaszínek vagy lilás árnyalatúak.
  • Termés: Hüvelytermés, amelynek hossza, színe és alakja nagy változatosságot mutat.
  • Magok: A magok színe, mérete és alakja változatos – innen ered a sokféle kultúrváltozat (pl. fehérbab, vörösbab, fekete bab stb.).

3.2. Fajtacsoportok

  • Bokorbab (determinált): Alacsony növésű, rövid tenyészidejű, egyszerre érő.
  • Karóbab (indeterminált): Magasabb, támasztékot igénylő, hosszabb tenyészidejű fajta.
  • Zöldbab (friss hüvely): Főként friss fogyasztásra.
  • Szárazbab: Érett, száraz magja miatt termesztett típus.


4. Élettani és környezeti igények

  • Hőmérséklet: Melegkedvelő, optimális növekedési hőmérséklet 18–30 °C között.
  • Fény: Fényigényes, teljes napsütés mellett fejlődik a legjobban.
  • Csapadék/víz: Kiegyenlített vízellátást igényel, különösen a virágzás és hüvelyképződés időszakában.
  • Talaj: Jó vízelvezetésű, közepes termőképességű talaj ideális; pH 6–7 között a legkedvezőbb.
  • Tápanyag: Különösen nitrogén- és káliumigényes, de saját nitrogénkötése révén kevesebb műtrágyát igényel.


5. Termesztéstechnológia

5.1. Vetés

  • Vetésidő: Tavasszal, amikor a talaj hőmérséklete legalább 10–12 °C.
  • Tőtávolság: Bokorbab esetén 30–50 cm sortávolság, karóbabnál 75–100 cm.
  • Vetőmagmennyiség: Bokorbab esetén kb. 60–90 kg/ha; karóbabnál kevesebb.

5.2. Ápolási munkák

  • Gyomirtás (mechanikai és vegyszeres)
  • Öntözés, ha szükséges
  • Kórokozók és kártevők elleni védekezés

5.3. Betakarítás

  • Zöldbab: A hüvelyek zsengén, még magfejlődés előtt kerülnek betakarításra.
  • Szárazbab: A hüvelyek beérését követően, mikor már zörögnek, géppel vagy kézzel takarítják be.


6. Kórokozók és kártevők

6.1. Betegségek

  • Babmozaik vírus (BCMV)
  • Antracnózis (Colletotrichum lindemuthianum)
  • Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
  • Peronoszpóra

6.2. Kártevők

  • Babzsizsik (Acanthoscelides obtectus)
  • Levéltetvek
  • Tripszek
  • Barkók

A kártevők és kórokozók elleni védekezésben fontos szerepet játszik az agrotechnikai megelőzés és a vetésforgó.


7. Kémiai összetétel és táplálkozási jelentőség

7.1. Szárazbab (100 g száraz mag átlagos tartalma):

  • Fehérje: 21–25 g
  • Szénhidrát: 60–65 g
  • Zsír: 1–2 g
  • Élelmi rost: 15–20 g
  • Vitaminok: B1, B2, B6, folsav
  • Ásványi anyagok: Kálium, magnézium, vas, cink, foszfor

7.2. Biológiai jelentőség

A bab kiváló növényi fehérjeforrás, kiváltképp lizinben gazdag, amely kiegészíti a gabonafélék metioninban gazdag, de lizinhiányos fehérjéit.

7.3. Antinutritív anyagok

  • Lektinek: Nyersen mérgezőek, főzéssel inaktiválhatók.
  • Fitinsav: Csökkenti egyes ásványi anyagok hasznosulását.
  • Oligoszacharidok (raffinóz, sztachióz): Puffadást okozhatnak.


8. Felhasználás

8.1. Élelmezési célra

  • Szárazbabként: Levesek, főzelékek, saláták alapanyaga.
  • Zöldbabként: Párolt, főtt formában, konzervként.
  • Lisztként: Gluténmentes lisztalapanyag, sütőipari felhasználás.

8.2. Állati takarmányként

  • Csak hőkezelve adható, a nyers bab mérgező lehet az állatok számára.

8.3. Ipari felhasználás

  • Keményítő- és fehérjekinyerés
  • Biológiailag lebomló csomagolóanyagok kutatása


9. Gazdasági és ökológiai jelentőség

9.1. Világpiaci szerep

  • A legjelentősebb babtermelő országok: Brazília, India, Mexikó, Kína, Etiópia, USA.
  • A világ szárazbab-termelése évente több mint 25 millió tonna.

9.2. Fenntarthatóság

  • Nitrogénkötés: Javítja a talaj termőképességét, csökkenti a műtrágyaigényt.
  • Vetésforgóban: Előnyös a talajszerkezetre, kórokozók visszaszorítására.


10. Genetikai és nemesítési kutatások

A Phaseolus vulgaris genetikai diverzitása kiterjedt kutatás tárgya. A nemesítés fő céljai:

  • Betegségekkel szembeni ellenállóság
  • Aszálytűrés
  • Magminőség javítása
  • Főzési idő csökkentése

A modern biotechnológia – például marker-assisted selection (MAS) és genomszintű szelekció – révén új, ellenállóbb fajták kerülnek piacra.


11. Kultúrtörténeti és néprajzi vonatkozások

A bab az amerikai őslakosok egyik fő élelmiszernövénye volt, a „három nővér” egyikeként – kukorica és tök mellett – termesztették. Európában a 16. században vált ismertté, és a 18–19. századra az egyik legfontosabb paraszti élelmiszerré nőtte ki magát.

Magyarországon a bab a népi konyha alapélelmiszere volt – legismertebb ételek: bableves, babfőzelék, babos káposzta, töltött paprika babbal.


12. Érdekességek

  • A bab egyike azon kevés növényeknek, amelyeket ugyanazon fajon belül különböző fejlődési állapotban (zöldhüvely, érett mag) is fogyasztanak.
  • A Phaseolus vulgaris genomját 2014-ben teljesen szekvenálták, ez hozzájárult a precízebb nemesítési programokhoz.
  • Babnapok és babfesztiválok világszerte népszerűek, pl. USA-ban vagy Mexikóban.


Összegzés

A Phaseolus vulgaris – a közönséges bab – a világ egyik legfontosabb kultúrnövénye, amely gazdag történelmi múlttal, jelentős genetikai diverzitással és kiemelkedő táplálkozási értékkel rendelkezik. Jelentősége messze túlmutat a táplálkozáson: agronómiai, gazdasági, ökológiai és kulturális szerepe is figyelemre méltó. A jövő fenntartható mezőgazdaságában kulcsszerepet kaphat, különösen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a növényi eredetű fehérjék iránti fokozódó igény miatt.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Phaseolus_vulgaris&oldid=3520517”