Ugrás a tartalomhoz

Qatar

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Főnév

Qatar (tsz. Qatars)

  1. (informatika) Katar

Katar (arabul: قطر, Qaṭar) egy kisméretű, ám rendkívül gazdag és stratégiailag fontos arab ország a Perzsa-öbölben. Bár földrajzilag kicsiny és sivatagos félsziget, hatalmas földgázkészletei, diplomáciai befolyása és globális médiabirodalma (Al Jazeera) révén aránytalanul nagy szerepet játszik a Közel-Kelet politikai, gazdasági és kulturális színterén.



Alapadatok

  • Főváros: Doha
  • Hivatalos nyelv: arab
  • Államforma: abszolút monarchia (emírség)
  • Uralkodó (emír): Tamím bin Hamad Ál Száni (2013 óta)
  • Terület: ~11 600 km²
  • Lakosság: ~2,9 millió fő (többségük külföldi munkavállaló)
  • Pénznem: katari riál (QAR)
  • Államvallás: iszlám (szunnita)



Földrajz és éghajlat

Katar egy sivatagos félsziget, amely az Arab-félsziget keleti partjából nyúlik a Perzsa-öbölbe. Egyetlen szárazföldi határa van, Szaúd-Arábiával, de tengeren az Egyesült Arab Emírségekkel, Iránnal és Bahreinnel is szomszédos.

  • Éghajlat: forró, száraz, sivatagi. Nyáron a hőmérséklet gyakran meghaladja a 45 °C-ot.
  • Nincsenek folyók vagy természetes tavak, a vízellátás nagyrészt sómentesítéssel történik.
  • Természetes erőforrásai: földgáz, kőolaj – ezek jelentik a gazdaság alapját.



Történelem röviden

  • Ősi lakosai beduin törzsek voltak, akik nomád életmódot folytattak.
  • A térséget perzsák, majd oszmán törökök uralták.
  • A 19. században brit protektorátus lett, de nem gyarmatosították közvetlenül.
  • 1971-ben vált függetlenné, miután elutasította a Bahreinnel és az Emírségekkel való egyesülést.

A függetlenség után az Ál Száni dinasztia uralkodott, és 1995-től Hamad bin Khalifa Ál Száni emír radikális gazdasági és diplomáciai modernizációt indított el. 2013-ban fiára, Tamímra ruházta át a hatalmat, aki ma is uralkodik.



Politikai berendezkedés

Katar abszolút monarchia:

  • Az emír az állam, a hadsereg és a kormány feje is egy személyben.
  • Van egy konzultatív tanács (Shura), de nincs valódi többpárti demokrácia.
  • 2021-ben először tartottak parlamenti választásokat 30 helyre (a 45-ből), de a hatalom továbbra is az emír kezében van.
  • Szigorú véleményszabadsági korlátok vannak, különösen a monarchia, az iszlám és a kormány bírálatára.



Társadalom és demográfia

Katar különösen sajátos demográfiai szerkezettel bír:

  • A lakosság több mint 85%-a külföldi, főleg munkások (Indiából, Nepálból, Bangladesből, a Fülöp-szigetekről, Egyiptomból stb.).
  • A katari állampolgárok kisebbségben vannak, de ők élvezik a jóléti rendszer minden előnyét.
  • Az állam ingyenes egészségügyet, oktatást, lakhatást és energiát biztosít az állampolgárainak.

Munkaerő és vendégmunkások

  • Az ország hírhedt volt a vendégmunkások kizsákmányolásáról: alacsony bérek, rossz munkakörülmények, „kafala” rendszer (szponzoralapú foglalkoztatás).
  • A 2020-as évektől enyhítették a munkajogi szabályokat a nemzetközi nyomás hatására (különösen a 2022-es világbajnokság miatt).



Gazdaság

Fő pillér: energiakincs

Katar a világ egyik vezető földgázexportőre, és a világ legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítója:

  • Északi mező (North Field): a világ egyik legnagyobb földgázlelőhelye, megosztva Iránnal
  • Az LNG kivitel kulcsfontosságú – különösen Japánba, Dél-Koreába, Kínába és Európába
  • Az olajexport is jelentős, bár kevésbé, mint a földgáz

Gazdasági diverzifikáció

A „Qatar National Vision 2030” terv célja, hogy:

  • Csökkentsék az olajfüggőséget
  • Fejlesszék a szolgáltatásokat, különösen az oktatást, egészségügyet és a pénzügyi szektort
  • Idegenforgalmat és sportturizmust vonzanak (pl. 2022-es labdarúgó-világbajnokság)
  • Doha egyfajta „mini Dubaj” szerepét próbálja betölteni a régióban



Média és soft power

Al Jazeera

  • A katari kormány által finanszírozott Al Jazeera csatorna 1996-ban indult.
  • Arab nyelvű hírcsatornaként új minőséget hozott, gyakran bírálta más arab rezsimeket is.
  • Al Jazeera English révén globális szereplő lett.
  • Sokan a katari befolyás eszközének tartják, mások szerint fontos szabad hang a Közel-Keleten.



Diplomácia és külpolitika

Katar nagyon aktív és önálló külpolitikát folytat, ami gyakran konfliktusokat is okoz:

  • Amerikai katonai bázis (Al-Udeid) működik Dohában – a legnagyobb az öbölben.
  • Egyaránt tart kapcsolatot Iránnal, a Tálibokkal, Izraellel és Hamaszszal is – közvetítőként lép fel.
  • 2017-ben Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyiptom és az EAE blokád alá helyezte, mert szerintük Katar terroristacsoportokat támogat.
  • A 2021-es diplomáciai enyhülés után a kapcsolatok fokozatosan javultak.



Vallás és kultúra

  • Katar hivatalosan iszlám állam, a szunnita iszlám a domináns vallás.
  • Az alkohol korlátozottan, csak külföldiek számára elérhető.
  • A saria (iszlám jog) alkalmazása korlátozott, de jelen van.
  • A kulturális életben jelentős fejlődés történt: múzeumok, művészeti központok, stadionok, modern építészet.



Oktatás és tudomány

  • Education City – nemzetközi egyetemek (Georgetown, Carnegie Mellon, Northwestern) kampuszai működnek Dohában
  • A katari állam ösztöndíjakat biztosít külföldi tanulmányokra
  • Cél: tudásalapú társadalom létrehozása az olaj utáni időkre



2022-es labdarúgó-világbajnokság

  • Katar az első arab országként rendezte meg a FIFA-világbajnokságot
  • A szervezés nagyszabású és látványos volt, de sok nemzetközi kritika érte:
    • Munkások kizsákmányolása
    • LMBT-jogok és női jogok korlátozása
    • Szólásszabadság hiánya

Ennek ellenére a rendezvény megerősítette Katar globális státuszát.



Kritika és ellentmondások

Pozitívumok:

  • Modernizáció, urbanizáció
  • Gazdasági stabilitás
  • Oktatási és kulturális fejlesztések
  • Globális diplomáciai befolyás

Negatívumok:

  • Emberi jogi problémák
  • Munkások kizsákmányolása
  • Véleményszabadság korlátozása
  • Politikai ellenzék hiánya



Összegzés

Katar egy kis méretű, de nagy befolyású ország a Közel-Keleten, amely természeti erőforrásait diplomáciai és gazdasági hatalommá alakította. Bár továbbra is autoriter állam, sikeresen használja fel a médiát, a sportot és a diplomáciát nemzetközi befolyásának növelésére.

A 21. században Katar példája annak, hogy a gazdasági erő és geopolitikai ügyesség révén még egy apró állam is globális tényezővé válhat – de ezzel együtt felelősséget is visel az emberi jogok, a munkaerővédelem és a társadalmi nyitottság terén. A jövő kérdése az lesz, hogy az olaj utáni korszakban is sikerül-e fenntartania stabilitását és befolyását.