Russia

Russian Federation Российская Федерация
Flag Coat of arms
Anthem:  Государственный гимн Российской Федерации Gosudarstvennyy gimn Rossiyskoy Federatsii "State Anthem of the Russian Federation"
Recognised territory of Russia   Claimed but internationally unrecognised
Capital and largest city	Moscow 55°45′21″N 37°37′02″E
Official and national language	Russian
Recognised regional languages	35 regional official languages
Ethnic groups (2021; including Crimea)	71.7% Russian 3.2% Tatar 1.1% Bashkir 1.1% Chechen 11.3% other 11.6% not reported
Demonym(s)	Russian
Government	Federal semi-presidential republic under an authoritarian dictatorship
• President	Vladimir Putin
• Prime Minister	Mikhail Mishustin
Legislature	Federal Assembly
• Upper house	Federation Council
• Lower house	State Duma
Formation
• Kievan Rus'	882
• Vladimir-Suzdal	1157
• Principality of Moscow	1282
• Tsardom of Russia	16 January 1547
• Russian Empire	2 November 1721
• Monarchy abolished	15 March 1917
• Soviet Union	30 December 1922
• Declaration of State Sovereignty	12 June 1990
• Russian Federation	12 December 1991
• Current constitution	12 December 1993
• Union State formed	8 December 1999
Area
• Total	17,098,246 km2 (6,601,670 sq mi) (within internationally recognised borders)
• Water (%)	13 (including swamps)
Population
• 2025 estimate	146,028,325 (including Crimea) 143,569,049 (excluding Crimea) (9th)
• Density	8.4/km2 (21.8/sq mi) (187th)
GDP (PPP)	2025 estimate
• Total	$7.192 trillion (4th)
• Per capita	$49,383 (43rd)
GDP (nominal)	2025 estimate
• Total	$2.076 trillion (11th)
• Per capita	$14,258 (65th)
Gini (2020)	36.0 medium inequality
HDI (2023)	0.832 very high (64th)
Currency	Ruble (₽) (RUB)
Time zone	UTC+2 to +12
Calling code	+7
ISO 3166 code	RU
Internet TLD	.ru .рф .su

Angol

Földrajzi név

Russia

1. Oroszország

---

Oroszország (hivatalosan: Oroszországi Föderáció, oroszul: Российская Федерация) a világ legnagyobb területű országa, amely Európa és Ázsia határán, a keleti féltekén terül el. Egyszerre világpolitikai szereplő, természeti erőforrásokban gazdag birodalom és soknemzetiségű állam. Története a középkori orosz fejedelemségektől a cári birodalmon át a Szovjetunióig vezetett, ma pedig globális hatalomként ismert, amely katonailag és geopolitikailag egyaránt aktív – ám sokszor ellentmondásos módon.

---

Általános adatok

• Főváros: Moszkva
• Legnagyobb városok: Moszkva, Szentpétervár, Novoszibirszk, Jekatyerinburg, Kazany
• Terület: ~17,1 millió km² (a világ legnagyobb országa)
• Népesség: ~145 millió fő (2024)
• Hivatalos nyelv: orosz (több mint 100 kisebbségi nyelv létezik)
• Pénznem: orosz rubel (RUB)
• Államforma: félelnöki köztársaság – autoriter jegyekkel
• Elnök: Vlagyimir Putyin (1999 óta megszakításokkal, 2024-ben is)
• Miniszterelnök: Mihail Misusztyin (2020 óta)

---

Földrajz és éghajlat

• Oroszország 11 időzónát ölel át.
• Földrajzilag az ország Európai Oroszországra (az Urál-hegységtől nyugatra) és Szibériára (keletre) osztható.
• Éghajlata nagyrészt kontinentális, hosszú, hideg telekkel és rövid, meleg nyarakkal.
• Hatalmas erdőségek (tajga), tundrák, folyók (pl. Volga, Ob, Lena) és hegységek (Urál, Kaukázus) találhatók itt.
• Fontos energiaforrásai: kőolaj, földgáz, szén, urán, fa.

---

Történelem röviden

Kijevi Rusz és a középkor

A 9–13. század között a Kijevi Rusz volt az első keleti szláv államalakulat. 988-ban felvette a kereszténységet Bizánc hatására. A 13. században a mongol tatárok (Arany Horda) leigázták a területet.

Moszkvai Fejedelemség → Orosz Birodalom

A 15. században Moszkva erősödött meg. III. Iván és IV. (Rettegett) Iván alatt kiépült az első központosított orosz állam. A Romanov-dinasztia (1613–1917) alatt Oroszország szuperhatalommá vált: I. (Nagy) Péter és II. (Nagy) Katalin nyugati típusú reformokat hajtottak végre.

Forradalom és Szovjetunió

• 1917: a februári és októberi forradalom megdöntötte a cári rendszert, hatalomra kerültek a bolsevikok (Lenin).
• 1922: megalakult a Szovjetunió (USSR), Oroszország vezetésével.
• 1924-től 1953-ig: Sztálin diktatúrája, iparosítás, kollektivizálás, Gulag-rendszer, II. világháborús győzelem.
• 1945 után: hidegháború, űrverseny, fegyverkezés, Kelet-Európa befolyás alatt.
• 1985-től: Gorbacsov reformjai (peresztrojka, glasznoszty) – a rendszer lazult.
• 1991: a Szovjetunió összeomlott, létrejött a független Oroszország.

---

A modern Oroszország

Jelcin és a káosz (1991–1999)

• Borisz Jelcin lett az első elnök, de a rendszerváltást gazdasági összeomlás, hiperinfláció, korrupció és oligarchák felemelkedése kísérte.
• 1993-ban tankok lőtték a parlamentet.
• Csecsen háborúk (1994–96, 1999–2009): brutális konfliktus az elszakadni kívánó Csecsenfölddel.

Putyin kora (1999–napjainkig)

• Vlagyimir Putyin 1999-ben került hatalomra. Fokozatosan központosította a hatalmat, felépítette az “irányított demokrácia” rendszerét.
• Gazdasági fellendülés a 2000-es években főként olaj- és gázbevételek miatt.
• Ellenőrzés alá vonta a média, igazságszolgáltatás, ellenzék, civil szervezetek nagy részét.
• 2014-ben annektálta a Krím félszigetet Ukrajnától – emiatt nemzetközi szankciók sújtották.
• 2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, amely jelentős geopolitikai fordulópont lett.

---

Politikai rendszer

Oroszország hivatalosan félelnöki köztársaság, de a valóságban egy autoriter rendszer, amelyben:

• Az elnök gyakorolja a főhatalmat (2020-as alkotmánymódosítás lehetővé tette, hogy Putyin akár 2036-ig is hivatalban maradhasson).
• A parlament (Duma) és a Federációs Tanács erősen a végrehajtó hatalom befolyása alatt áll.
• A választások rendszeresek, de korlátozottan szabadok.
• Politikai ellenfelek üldözése, elnémítása gyakori (pl. Alekszej Navalnij bebörtönzése, több ellenzéki haláleset).

---

Gazdaság

• Gazdasági erősségek: kőolaj, földgáz, fegyverexport, nyersanyagok.
• Az energiaexport dominál (pl. a Gazprom a világ egyik legnagyobb gázvállalata).
• Ipar: nehézipar, hadiipar, nukleáris technológia, űrkutatás (Roszkoszmosz).
• Gyengeségek: alacsony innováció, korrupció, túlzott állami befolyás.
• Szankciók: az ukrajnai háború miatt Oroszországot példátlan nyugati gazdasági szankciók sújtják (bankok kizárása a SWIFT-ből, technológiai exportstop, oligarchák vagyonának befagyasztása).

---

Társadalom

• Oroszország népessége csökkenő tendenciát mutat: alacsony születési arány, elvándorlás, rövid élettartam.
• Urbanizáció: a népesség túlnyomó többsége városokban él (Moszkva: ~13 millió).
• Etnikai összetétel: ~80% orosz, de több mint 100 kisebbség (tatárok, baskírok, csecsenek, jakutok, stb.).
• Ortodox kereszténység a vezető vallás, de jelentős a szekularizáció.

---

Kultúra és tudomány

Irodalom

Oroszország a világirodalom egyik központja:

• Klasszikusok: Dosztojevszkij, Tolsztoj, Puskin, Csehov, Gogol
• 20. század: Szolzsenyicin, Bulgakov, Paszternak
• A szovjet időszak után újra sokszínű lett a könyvkiadás, bár cenzúra és öncenzúra jelen van.

Zene, művészet, balett

• A Mariinszkij- és Bolsoj Színház világhírű intézmények.
• Zeneszerzők: Csajkovszkij, Prokofjev, Sosztakovics, Rahmanyinov.
• Kortárs művészet nehéz helyzetben van, de jelen van – gyakran emigrációba kényszerül.

Tudomány és technika

• Oroszország az űrkutatás úttörője: Szputnyik-1 (1957), Jurij Gagarin (1961).
• Erős a matematika, fizika, haditechnika.
• Az oktatás magas szintű, de gyakori a “brain drain” – a fiatal tehetségek elvándorlása.

---

Külpolitika és hadsereg

• Oroszország ENSZ BT-tag, nukleáris hatalom, NATO-ellenes retorika jellemzi.
• Fegyveres beavatkozások: Grúzia (2008), Krím (2014), Szíria (2015), Ukrajna (2022–).
• Szövetségesei: Belarusz, Irán, Kína (érdek-kapcsolat), Venezuela, Észak-Korea.
• Hadsereg: 1 millió fő feletti állandó hadsereg, modern (de sokszor elavult) technológiával; a háború során komoly veszteségek érték.

---

Ukrajnai háború

• 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, hivatalosan „különleges katonai műveletként” kommunikálva.

• Célja: Ukrajna „nácitlanítása”, NATO-közeledés megakadályozása.

• Következmények:

  • Több százezer halott/megsebesült,
  • Nemzetközi elszigetelődés,
  • NATO megerősödése,
  • Hosszú távú gazdasági visszaesés.

---

Összegzés

Oroszország a 21. század egyik kulcsszereplője, ám egyszerre gazdag örökségű kultúrnemzet és tekintélyelvű nagyhatalom. Természeti kincsei, katonai ereje, történelme és kultúrája révén a világ politikai térképén mindig központi helyen állt – ám politikája gyakran vitát és konfliktust szít.

A jövő kérdése, hogy Oroszország képes lesz-e párbeszédet kialakítani a világgal, vagy továbbra is elszigetelt, autoriter nagyhatalomként fogja alakítani a geopolitikai folyamatokat. Mindenesetre a globális béke, az energiabiztonság és a nemzetközi rend szempontjából Oroszország nélkül nincs megoldás – csak vita.

További információk

• Russia - Szótár.net (en-hu)
• Russia - Sztaki (en-hu)
• Russia - Merriam–Webster
• Russia - Cambridge
• Russia - WordNet
• Russia - Яндекс (en-ru)
• Russia - Google (en-hu)
• Russia - Wikidata
• Russia - Wikipédia (angol)

Olasz

Kiejtés

• IPA: /ˈrus.sja/

Földrajzi név

Russia

1. Oroszország

További információk

• Russia - Szótár.net (it-hu)
• Russia - Sztaki (it-hu)
• Russia - Dictzone (it-hu)
• Russia - Olivetti
• Russia - Treccani
• Russia - Google (it-en)
• Russia - Яндекс (it-ru)
• Russia - Wikidata
• Russia - Wikipédia (olasz)