Erwin Schrödinger
| Part of a series of articles about |
| quantum mechanics |
|---|
Főnév
Erwin Schrödinger (tsz. Erwin Schrödingers)
- (informatika) Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger (született: 1887. augusztus 12., Bécs, Osztrák–Magyar Monarchia – elhunyt: 1961. január 4., Bécs, Ausztria) osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik meghatározó alakja, legismertebb a Schrödinger-egyenlet megalkotásáról és a híres Schrödinger macskája gondolatkísérletről. 1933-ban Nobel-díjat kapott Paul Dirac-kal megosztva a hullámmechanika kidolgozásáért. Filozofikus gondolkodása, tudományos sokoldalúsága és nem mindennapi élettörténete is kiemeli őt a 20. század nagy elméi közül.
Családi háttér és tanulmányok
Erwin Schrödinger Bécsben született, jómódú, művelt családban. Apja botanikus és gyáriparos, anyja angol származású. Korán elsajátította a német és angol nyelvet, és kiválóan tanult.
Tanulmányait a Bécsi Egyetemen végezte 1906 és 1910 között. Itt Franz Exner és Friedrich Hasenöhrl voltak meghatározó tanárai. Schrödinger ekkoriban főként klasszikus fizikai problémák – elektrodinamika, termodinamika, optika – iránt érdeklődött.
Az első világháború és korai kutatások
1914-ben besorozták az osztrák hadseregbe, de tudósként az olasz front mögötti meteorológiai szolgálatnál szolgált. A háború után több egyetemen dolgozott, köztük Jéna, Stuttgart, Breslau és Zürich voltak állomásai.
Zürichben kezdett foglalkozni a kvantumelmélet új irányzataival, különösen Louis de Broglie hullámhipotézisével, amely azt állította, hogy az elektron hullámként is viselkedhet.
A Schrödinger-egyenlet (1926)
1926-ban publikálta leghíresebb eredményét: a Schrödinger-egyenletet, amely a hullámmechanika alapja. Ez az egyenlet leírja, hogyan változik egy kvantumrendszer hullámfüggvénye az idő függvényében.
A jelentősége:
- Analóg szerepet tölt be a kvantummechanikában, mint a Newton-törvények a klasszikus fizikában
- Megmutatta, hogyan lehet kvantumállapotokat matematikailag kezelni
- Először sikerült vele az elektron energiáját pontosan kiszámítani a hidrogénatomban
- Alapja lett a kvantumkémia, anyagtudomány, nanotechnológia és szilárdtestfizika fejlődésének
Bár Werner Heisenberg ekkor már kidolgozta a mátrixmechanikát, Schrödinger bebizonyította, hogy a két módszer matematikailag ekvivalens, csak eltérő megközelítések.
Nobel-díj (1933)
Schrödinger 1933-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat, Paul Dirac-kal megosztva:
„a kvantumelmélet új termelékeny formáinak felfedezéséért.”
Ez az elismerés Schrödinger kvantummechanikához való hozzájárulásának csúcspontját jelentette.
Schrödinger macskája (1935)
A kvantummechanika valóságtartalmával kapcsolatos problémákra Schrödinger filozófiai példákat is kidolgozott. Ezek közül a leghíresebb:
Schrödinger macskája – gondolatkísérlet:
- Egy dobozba zárt macska sorsát összekötik egy radioaktív atom bomlásával, egy Geiger-számlálóval, egy méregadagolóval
- A kvantumelmélet szerint az atom egyszerre bomlott és nem bomlott, így a macska is egyszerre él és halott, amíg meg nem nézzük
Ez a paradoxon rávilágít a kvantum-szuperpozíció és a mérés problémájának furcsaságaira. A „macska” ma is alapvető elem a kvantumfilozófia vitáiban.
Politikai üldöztetés és emigráció
Schrödinger nem szimpatizált a náci ideológiával, és nem volt hajlandó együttműködni a hitleri rezsimmel. Emiatt 1933-ban elhagyta Németországot, és először Olaszországba, majd az Egyesült Királyságba, végül Írországba költözött.
Írország: új otthon, új gondolatok
Éamon de Valera, Írország miniszterelnöke, 1939-ben meghívta Schrödingert, hogy megalapítsa a Dublini Institute for Advanced Studies-t (DIAS). Schrödinger itt matematikai fizikai tanszéket vezetett, és több évtizedet töltött itt.
Itt írta egyik fő filozófiai munkáját is:
“What is Life?” (1944):
Ez a kis könyv a biológiai öröklés kvantummechanikai alapjait vizsgálja. Schrödinger előrevetíti a DNS-molekula szerepét az öröklésben. A mű nagy hatással volt Watsonra és Crickre, a DNS kettős spirál felfedezőire.
Későbbi évek és visszatérés Ausztriába
A háború után visszatért Bécsbe, ahol újra egyetemi katedrát kapott, de hamarosan visszatért Írországba. 1956-ban végleg visszavonult. Élete utolsó éveiben főként filozófiai és tudománytörténeti kérdésekkel foglalkozott.
Halála és öröksége
1961. január 4-én halt meg Bécsben, hosszú betegség után. Az innsbrucki Alpokra néző sírja szerény, de az egyik legnagyobb 20. századi tudós nyugszik benne.
Tudományos öröksége:
- Schrödinger-egyenlet – a kvantummechanika alapja
- Macskaparadoxon – kvantumfilozófia emblematikus példája
- Kvantumállapotok fogalma, hullámfüggvény
- Korai kvantumbiológiai gondolatok („What is Life?”)
- Multiverzum- és interpretációs viták inspirálója
Személyisége, stílusa
Schrödinger különc, de karizmatikus figura volt:
- Kiváló nyelvérzékkel rendelkezett (latin, görög, angol)
- Érdekelte a filozófia, művészet, ind filozófia (különösen a védántikus felfogás)
- Élete során több szerelmi viszonya is volt, és nyílt házasságban élt feleségével
- A hagyományos vallásokat elutasította, de spirituális beállítottságú volt
Schrödinger ma
Nevét viseli:
- Schrödinger-egyenlet
- Schrödinger macskája – a kvantummechanika legismertebb metaforája
- Schrödinger-díj (osztrák tudományos elismerés)
- Aszteroida és holdkráter viseli a nevét
- Kvarkmodellek, hullámcsomag-szimulációk Schrödinger-formalizmusra épülnek
- Erwin Schrödinger - Szótár.net (en-hu)
- Erwin Schrödinger - Sztaki (en-hu)
- Erwin Schrödinger - Merriam–Webster
- Erwin Schrödinger - Cambridge
- Erwin Schrödinger - WordNet
- Erwin Schrödinger - Яндекс (en-ru)
- Erwin Schrödinger - Google (en-hu)
- Erwin Schrödinger - Wikidata
- Erwin Schrödinger - Wikipédia (angol)