Ugrás a tartalomhoz

Sonderfrieden

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /zɔndɛɐ̯friːdɛn/

Főnév

Sonderfrieden hn (erős, birtokos Sonderfriedens, nincs többes)

  1. különbéke

Ragozás