Ugrás a tartalomhoz

Soviet Union

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Főnév

Soviet Union (tsz. Soviet Unions)

  1. (informatika) Szovjetunió

A Szovjetunió (hivatalosan: Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, röviden SZU, oroszul: СССР – Съюз Советских Социалистических Республик) a 20. század egyik legmeghatározóbb államalakulata volt. 1922-től 1991-ig létezett, és a kommunizmus eszméje alapján szerveződött meg egyfajta szövetségi államként. A világ első kommunista államaként globális hatással bírt, komoly riválisa volt az Egyesült Államoknak, és kulcsszerepet játszott a hidegháborúban, a második világháborúban, valamint a világrendszerek átalakulásában.



Létrejötte és forradalmi gyökerei

A Szovjetunió alapjait az 1917-es oroszországi forradalmak fektették le. Az év elején a februári forradalom megdöntötte az Orosz Birodalmat és II. Miklós cárt, majd októberben a bolsevikok, Vlagyimir Iljics Lenin vezetésével, egy újabb forradalom során megragadták a hatalmat. A bolsevik hatalomátvétel után polgárháború tört ki, amelyben a vörösök (kommunisták) legyőzték a fehér ellenforradalmárokat, és 1922-ben megalakult a Szovjetunió, amely kezdetben négy tagköztársaságból állt.



Politikai rendszer

A Szovjetunió egypárti rendszer volt, amelyet a Kommunista Párt (SZKP) irányított. A demokrácia csak formálisan létezett: a választások csupán formalitások voltak, és az igazi döntéseket a párt legfelsőbb vezetése, különösen a Politikai Bizottság (Politbüro) hozta. A párt élén hosszú időn át főtitkárok álltak, akik valójában az ország legfőbb vezetői voltak.



Vezetők

  • Lenin (1917–1924): Az államalapító, forradalmár és marxista ideológus. Halála után kultusza alakult ki.
  • Sztálin (1924–1953): Vaskezű diktátor, iparosította az országot, de több millió ember halálát okozta a tisztogatásokkal, kényszermunkatáborokkal (gulág), éhínséggel.
  • Hruscsov (1953–1964): A „destalinizáció” híve, leleplezte Sztálin bűneit, de botrányos külpolitikája miatt leváltották.
  • Brezsnyev (1964–1982): Hosszú, stagnáló időszak, katonai erő fejlesztése, életszínvonal lassú növekedése, de növekvő korrupció.
  • Andropov és Csernyenko rövid vezetése után jött a reformer:
  • Gorbacsov (1985–1991): a glasznoszty (nyitottság) és peresztrojka (átalakítás) politikája végül a rendszer felbomlásához vezetett.



Gazdaság

A Szovjetunió gazdasága tervgazdaság volt, ahol minden termelést és elosztást központilag irányítottak. A magántulajdont megszüntették, a földeket kollektivizálták, a gyárakat államosították. Az iparosítás erőltetett ütemben zajlott, különösen Sztálin alatt: nehézipar, hadiipar, vasútépítés, energiaszektor. A mezőgazdaság azonban gyakran visszamaradott és gyenge maradt.

A gazdasági rendszer sokáig hatékonyan mobilizálta az erőforrásokat, különösen a háborús célokra, de hosszú távon nem volt fenntartható. A hiánygazdaság és a pazarló bürokrácia a lakosság mindennapjait is megnehezítette.



Kultúra, tudomány és propaganda

A szovjet kultúra alapja a szocialista realizmus volt – minden művészetnek a pártot kellett szolgálnia. A cenzúra erősen jelen volt, az ellenzéki értelmiségieket gyakran üldözték vagy száműzték. Ugyanakkor a tudomány és az oktatás támogatott volt, különösen az űrkutatásban, atomenergiában és haditechnikában.

A propaganda központi szerepet játszott a mindennapi életben: az embereket az állam és a kommunista ideológia iránti lojalitásra nevelték már az iskolától kezdve. A pártvezetőket, különösen Lenint és Sztálint, félisteni magasságokba emelték.



Külpolitika

A Szovjetunió világforradalmi célokat tűzött ki, vagyis a kommunizmus exportját más országokba. Ez a törekvés hozta szembe az Egyesült Államokkal a hidegháború során. A világ két pólusra szakadt: NATO (kapitalista országok) vs. Varsói Szerződés (kommunista tömb).

A Szovjetunió befolyása kiterjedt Kelet-Európára (Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia stb.), Ázsiára (pl. Mongólia, Észak-Korea), Afrikára (Angola, Etiópia), Latin-Amerikára (pl. Kuba). Beavatkozott más országok ügyeibe, fegyveresen is: 1956-ban Magyarországon, 1968-ban Csehszlovákiában, 1979-ben Afganisztánban.



A második világháború

A Szovjetunió 1939-ben megnemtámadási egyezményt kötött a náci Németországgal (Molotov–Ribbentrop-paktum), majd Lengyelország keleti részét elfoglalta. 1941-ben Hitler megtámadta a Szovjetuniót, és ezzel a SZU az antináci szövetség tagja lett. A háborúban hatalmas emberáldozatot hozott (kb. 27 millió halott), de végül Berlin elfoglalásával győzelmet aratott.



Hidegháború és fegyverkezési verseny

1945 után a világ két szuperhatalma, az USA és a Szovjetunió, szembekerült egymással ideológiailag, politikailag és katonailag. Atomfegyverkezési verseny, űrverseny, kémkedés, helyettesítő háborúk (pl. Korea, Vietnam, Afganisztán) jellemezték a korszakot.

A Szovjetunió hatalmas hadsereget tartott fenn, és gazdasága nagy részét a hadiipar kötötte le. Ennek hosszú távon komoly gazdasági és társadalmi ára volt.



A Szovjetunió felbomlása

Az 1980-as évekre a gazdaság stagnált, a társadalom elidegenedett, a rendszer ideológiailag kiüresedett. Gorbacsov reformjai nyitottságot és demokratikusabb viszonyokat ígértek, de az elnyomott nemzetiségek (pl. balti államok, ukránok, grúzok) önállósodni akartak.

1991. december 25-én Gorbacsov lemondott, és a Szovjetunió hivatalosan megszűnt. Helyét 15 független állam vette át, köztük a legnagyobb: Oroszország, amely a jogutód lett.



Örökség

A Szovjetunió öröksége kettős. Egyrészt a diktatúra, elnyomás, éhezés és a személyi kultusz emléke, másrészt pedig a hatalmas technikai és tudományos vívmányok, mint az űrkutatás, az oktatás vagy a világháborús győzelem.

Sok volt szovjet tagállamban máig él a nosztalgia a régi rendszer iránt – különösen Oroszországban, ahol Vlagyimir Putyin a Szovjetunió felbomlását „a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” nevezte.



Zárszó

A Szovjetunió nem csupán egy állam volt, hanem egy globális eszme gyakorlati kísérlete, amely emberek millióinak életét határozta meg. Bár megszűnt, hatása máig érezhető a világpolitikában, Oroszország külpolitikájában és a posztszovjet térségek társadalmi viszonyaiban.