Ungestüm

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

  • IPA: /ʊŋɛʃtyːm/

Főnév

Ungestüm sn (erős, birtokos Ungestüms, nincs többes)

  1. féktelenség
  2. hevesség

Ragozás

További információ