United States
United States of America | |
|---|---|
| Motto: "In God We Trust"[1] Other traditional mottos:[2]
| |
| Anthem: "The Star-Spangled Banner"[3] | |
| Capital | Washington, D.C. 38°53′N 77°1′W / 38.883°N 77.017°W |
| Largest city | New York City 40°43′N 74°0′W / 40.717°N 74.000°W |
| Official languages | English |
| Ethnic groups | By race:
By origin:
|
| Religion (2023)[7] |
|
| Demonym(s) | American[8] |
| Government | Federal presidential republic |
| Donald Trump | |
| JD Vance | |
| Mike Johnson | |
| John Roberts | |
| Legislature | Congress |
| Senate | |
| House of Representatives | |
| Independence from Great Britain | |
| July 4, 1776 | |
| March 1, 1781 | |
| September 3, 1783 | |
| June 21, 1788 | |
| Area | |
• Total area | 3,796,742 sq mi (9,833,520 km2)[9] (3rd) |
• Water (%) | 7.0[10] (2010) |
• Land area | 3,531,905 sq mi (9,147,590 km2) (3rd) |
| Population | |
• 2024 estimate | |
• 2020 census | |
• Density | 96.3/sq mi (37.2/km2) (180th) |
| GDP (PPP) | 2025 estimate |
• Total | |
• Per capita | |
| GDP (nominal) | 2025 estimate |
• Total | |
• Per capita | |
| Gini (2023) | medium inequality |
| HDI (2023) | very high (17th) |
| Currency | U.S. dollar ($) (USD) |
| Time zone | UTC−4 to −12, +10, +11 |
| UTC−4 to −10 | |
| Date format | mm/dd/yyyy |
| Calling code | +1 |
| ISO 3166 code | US |
| Internet TLD | .us[16] |
Földrajzi név
Az Amerikai Egyesült Államok, röviden USA, egy észak-amerikai ország, amely a világ egyik legbefolyásosabb hatalma politikai, gazdasági, katonai és kulturális szempontból. 50 tagállama, szövetségi berendezkedése, erős demokratikus hagyományai és globális jelenléte révén kiemelkedő szerepet játszik a nemzetközi politikában. Az Egyesült Államok a szabadság, a demokrácia, az innováció és a bevándorlás földje, ahol a társadalmi sokszínűség és a gazdasági dinamizmus egyedülálló módon kapcsolódik össze.
Történelem röviden
1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezése nyomán megindult az európai gyarmatosítás Amerikában. A mai USA területén több európai hatalom – elsősorban Anglia, Franciaország és Spanyolország – hozott létre gyarmatokat. Az első angol kolónia 1607-ben jött létre Jamestownban (Virginia).
1776. július 4-én a 13 angol gyarmat kikiáltotta függetlenségét Nagy-Britanniától, megszületett a Függetlenségi Nyilatkozat. Az ezt követő függetlenségi háborúban (1775–1783) a gyarmatok győztek, és 1789-ben életbe lépett az Amerikai Alkotmány, amely máig a világ egyik legrégebbi írott alkotmánya.
Az USA fokozatosan terjeszkedett nyugat felé (pl. Louisiana-vásárlás, 1803), és a 19. század közepére kontinentális nagyhatalommá vált.
Polgárháború és újjáépítés
1861 és 1865 között zajlott az amerikai polgárháború az északi (unionista) és a déli (konföderációs) államok között, főként a rabszolgaság kérdése miatt. Az Észak győzött, és 1865-ben eltörölték a rabszolgaságot.
A polgárháború utáni Reconstruction időszaka alatt az ország újraegyesült, de a faji megosztottság és a diszkrimináció tovább élt.
Gazdasági felemelkedés és világpolitikai szerep
A 19. század végétől az Egyesült Államok gyors iparosodáson ment keresztül. A bevándorlási hullámok milliókat vonzottak Európából, Latin-Amerikából és Ázsiából. New York, Chicago, Los Angeles óriásvárosokká váltak.
Az USA 1917-ben csatlakozott az első világháborúhoz, és 1941-ben, a Pearl Harbor elleni támadás után belépett a második világháborúba. A háború után világpolitikai nagyhatalommá vált, és a Szovjetunióval kezdődött meg a hidegháború korszaka.
Az USA NATO-tagként, ENSZ-alapítóként, és a Marshall-terv révén is fontos szerepet játszott a világ újjáépítésében.
Társadalmi változások
Az USA történetét mély társadalmi változások jellemzik:
- Polgárjogi mozgalom (1950–60-as évek): Martin Luther King, Rosa Parks és mások vezetésével sikerült felszámolni a törvényes szegregációt és előmozdítani a faji egyenlőséget.
- Női jogok: A 20. század második felében jelentősen nőtt a nők szerepe a politikában, gazdaságban és kultúrában.
- LMBTQ-jogok: Az utóbbi évtizedekben több államban legalizálták az azonos neműek házasságát, 2015-ben pedig a Legfelsőbb Bíróság országosan is elismerte.
Államszerkezet és kormányzás
Az USA föderális köztársaság, három hatalmi ággal:
- Végrehajtó hatalom: az elnök (President) vezeti az országot, ő a hadsereg főparancsnoka is. Négyévente választják, kétszer választható újra. Jelenleg Joe Biden tölti be a tisztséget (2021 óta).
- Törvényhozás: a Kongresszus kétkamarás: a Szenátus (100 tag – államonként 2 fő) és a Képviselőház (435 fő, arányosan a népességhez).
- Igazságszolgáltatás: a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) és az alsóbb szintű szövetségi bíróságok.
Az egyes tagállamok (pl. Texas, Kalifornia, Florida) saját alkotmánnyal, törvényhozással és kormányzóval rendelkeznek, de a szövetségi törvények elsőbbséget élveznek.
Gazdaság
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb gazdasági hatalma:
- GDP szerint első helyen áll, közel 26 billió dollárral (2024-es adat).
- Kulcsszektorai: pénzügy, technológia (Silicon Valley), energia, mezőgazdaság, szolgáltatások.
- Legnagyobb cégek: Apple, Microsoft, Amazon, Google (Alphabet), Tesla, stb.
- A dollár a világ legfontosabb tartalékvalutája, központi bankja a Federal Reserve System (Fed).
Kultúra és tudomány
Az amerikai kultúra világszerte ismert és befolyásos:
- Hollywood a filmipar globális központja.
- Az USA a popkultúra (zene, divat, sport) egyik meghatározó forrása: Elvis Presley, Michael Jackson, Beyoncé, Taylor Swift, Marvel-filmek, Netflix, stb.
- Az USA az egyik vezető ország a tudományos kutatásban és oktatásban is – olyan egyetemekkel, mint a Harvard, MIT, Stanford.
Az USA több Nobel-díjas tudóst adott a világnak, számos áttörést ért el az űrkutatásban (NASA), gyógyszerfejlesztésben, informatikában.
Hadsereg és nemzetközi szerep
Az USA rendelkezik a világ legerősebb hadseregével, tengeri, légi, szárazföldi és nukleáris kapacitással. Számos NATO-hadműveletben vett részt (pl. Afganisztán, Irak), valamint katonai bázisokat működtet szerte a világon.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja és több nemzetközi szervezet vezető finanszírozója (WHO, IMF, Világbank stb.).
Kihívások és megosztottság
Az USA-t számos belső kihívás is érinti:
- Politikai polarizáció – a két nagy párt (Demokrata és Republikánus) közötti megosztottság egyre mélyül.
- Fegyvertartás – az alkotmány második kiegészítése védelmezi, de a tömeges lövöldözések miatt sokan reformot sürgetnek.
- Migrációs vita – a déli határon zajló illegális bevándorlás állandó politikai vita tárgya.
- Társadalmi egyenlőtlenség – a jövedelmi szakadék nő, sokan kritizálják az egészségügyi rendszer drágaságát és a szociális háló gyengeségét.
- Klímaváltozás – az USA jelentős szén-dioxid-kibocsátó, de egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a megújuló energiaforrások irányába.
Az USA és a világ
Az Egyesült Államok szinte minden globális ügyben jelen van:
- Klímapolitika: újra csatlakozott a párizsi egyezményhez.
- Kína és Oroszország viszonylatában gazdasági és geopolitikai kihívásokkal néz szembe.
- Technológiai vezető az AI, 5G, biotechnológia és űrtechnológia terén.
- Diplomáciai kapcsolatai kiterjedtek, szövetségesei között találjuk az EU-t, Japánt, Dél-Koreát, Kanadát és Izraelt.
Összegzés
Az Amerikai Egyesült Államok egyedülálló ország: demokratikus berendezkedés, gazdasági erő, kulturális befolyás, katonai hatalom és tudományos teljesítmény jellemzi. Ugyanakkor komplex és gyakran megosztott társadalom, amely folyamatosan keresi a válaszokat a 21. század kihívásaira. Az USA továbbra is meghatározó szereplő a világpolitikában – sokak számára a lehetőségek földje, mások szerint a globális befolyás forrása. Egy biztos: az Egyesült Államok nélkül ma nem lehetne teljes a világképlet.
- United States - Szótár.net (en-hu)
- United States - Sztaki (en-hu)
- United States - Merriam–Webster
- United States - Cambridge
- United States - WordNet
- United States - Яндекс (en-ru)
- United States - Google (en-hu)
- United States - Wikidata
- United States - Wikipédia (angol)

- ↑ 36 U.S.C. § 302
- ↑ The Great Seal of the United States. U.S. Department of State, Bureau of Public Affairs, 2003
- ↑
- ↑ 2020 Census Illuminates Racial and Ethnic Composition of the Country. United States Census
- ↑ Race and Ethnicity in the United States: 2010 Census and 2020 Census. United States Census
- ↑ A Breakdown of 2020 Census Demographic Data. NPR, 2021. augusztus 13.
- ↑ Staff: In Depth: Topics A to Z (Religion) (angol nyelven). Gallup, Inc. , 2007. június 8.
- ↑
- ↑ Areas of the 50 states and the District of Columbia but not Puerto Rico nor other island territories per State Area Measurements and Internal Point Coordinates. Census.gov, 2010. augusztus 1. „reflect base feature updates made in the MAF/TIGER database through August, 2010.”
- ↑ The Water Area of Each State. United States Geological Survey, 2018
- ↑ National Population Totals and Components of Change: April 1, 2020 to July 1, 2024. United States Census Bureau
- ↑ U.S. Census Bureau Today Delivers State Population Totals for Congressional Apportionment. United States Census The 2020 census was held on April 1, 2020.
- 1 2 3 4 World Economic Outlook Database, April 2025 Edition. (United States). www.imf.org . International Monetary Fund, 2025. április 22.
- ↑ Income in the United States: 2023
- ↑ Human Development Report 2025 (angol nyelven). United Nations Development Programme, 2025. május 6. [2025. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ The Difference Between .us vs .com. Cozab , 2022. január 3. [2023. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva].