Wikiszótár:arab átírás

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Mássalhangzók átirata klasszikus arab nyelvben[szerkesztés]

Arab Tudományos Magyaros
' / ʾ / º
Többnyire nem jelöljük.

Rövid magánhangzót meghosszabbítja mássalhangzók előtt.
Szóvégi hosszú magánhangzók rövidülését nem engedi.

ā / â / a
á
b
b
t
t (névelő hasonul)[1]
ṯ / th / ŧ
sz (névelő hasonul)[1]
ǧ / j / dj / g / c
dzs (nyelvjárásokban a névelő hasonul)[1]
ḥ / h
h
ẖ/ ḫ / kh / ƈ
h
d
d (névelő hasonul)[1]
ḏ / dh / đ
dz (névelő hasonul)[1]
r
r (névelő hasonul)[1]
z
z (névelő hasonul)[1]
s
sz (névelő hasonul)[1]
š / sh / ş
s (névelő hasonul)[1]
ṣ / ƨ
sz (névelő hasonul)[1]
ḍ / ƌ
d (névelő hasonul)[1]
ṭ / ɵ
t (névelő hasonul)[1]
ẓ / ƶ
z (névelő hasonul)[1]
ʿ / ‘ / o
Többnyire nem jelöljük.

Ha „a” előzi meg és mássalhangzó követi, „a”-ként írandó.

ġ / gh / ơ
g
f
f
q / ḳ
k
k
k
l
l (névelő hasonul)[1]
m
m
n
n (névelő hasonul)[1]
h / e
h
w vagy ū / u
v vagy ú
y vagy ī / i
j vagy í
ة
a/ah, at / ë
önállóan „a”, összetételben „at”

Lásd még[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. 1,00 1,01 1,02 1,03 1,04 1,05 1,06 1,07 1,08 1,09 1,10 1,11 1,12 1,13 1,14 Alapvetően az azonos helyen képzett betűk hasonulnak. Ez alól a klasszikus arabban a dzs (ج) kivétel, aminek az az oka, hogy eredetileg feltehetően [g]-nek ejtették, ami valóban nem hasonult.