Wikiszótár:arab átírás

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Mássalhangzók átirata klasszikus arab nyelvben[szerkesztés]

Arab Tudományos Magyaros
' / ʾ / º Többnyire nem jelöljük.

Rövid magánhangzót meghosszabbítja mássalhangzók előtt.
Szóvégi hosszú magánhangzók rövidülését nem engedi.

ā / â / a á
b b
t t (névelő hasonul)[1]
ṯ / th / ŧ sz (névelő hasonul)[1]
ǧ / j / dj / g / c dzs (nyelvjárásokban a névelő hasonul)[1]
ḥ / h h
ẖ/ ḫ / kh / ƈ h
d d (névelő hasonul)[1]
ḏ / dh / đ dz (névelő hasonul)[1]
r r (névelő hasonul)[1]
z z (névelő hasonul)[1]
s sz (névelő hasonul)[1]
š / sh / ş s (névelő hasonul)[1]
ṣ / ƨ sz (névelő hasonul)[1]
ḍ / ƌ d (névelő hasonul)[1]
ṭ / ɵ t (névelő hasonul)[1]
ẓ / ƶ z (névelő hasonul)[1]
ʿ / ‘ / o Többnyire nem jelöljük.

Ha „a” előzi meg és mássalhangzó követi, „a”-ként írandó.

ġ / gh / ơ g
f f
q / ḳ k
k k
l l (névelő hasonul)[1]
m m
n n (névelő hasonul)[1]
h / e h
w vagy ū / u v vagy ú
y vagy ī / i j vagy í
ة a/ah, at / ë önállóan „a”, összetételben „at”

Lásd még[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. 1,00 1,01 1,02 1,03 1,04 1,05 1,06 1,07 1,08 1,09 1,10 1,11 1,12 1,13 1,14 Alapvetően az azonos helyen képzett betűk hasonulnak. Ez alól a klasszikus arabban a dzs (ج) kivétel, aminek az az oka, hogy eredetileg feltehetően [g]-nek ejtették, ami valóban nem hasonult.