Wollust

Német

Kiejtés

• IPA: /ʋɔllʊʃt/

Főnév

Wollust nn (genitive Wollust, plural Wollüste)

1. kéj, gyönyör

   mit (wahrer) Wollust

   kéjesen, (kéjes) gyönyörrel, (igazi) élvezettel

Ragozás

Wollust ragozása [nőnemű]

	egyes szám			többes szám
	hatlan	hat.	főnév	hat.	főnév
alanyeset	eine	die	Wollust	die	Wollüste
birtokos eset	einer	der	Wollust	der	Wollüste
részes eset	einer	der	Wollust	den	Wollüsten
tárgyeset	eine	die	Wollust	die	Wollüste

További információ

• “Wollust” a DWDS-ben
• "Wollust" a Duden-ben
• “Wollust” a Wortschatz-Lexikon-ban
• “Wollust” in OpenThesaurus.de
• "Wollust" in Redensarten-Index
• “Wollust” a Grimm szótárban
• “Wollust” a Pons-ban
• “Wollust” a Collins szótárban
• "Wollust" a Reverso-ban
• “Wollust” a dict.cc-ben
• “Wollust” a bab.la-ban
• “Wollust” a deepl-en
• “Wollust” a Google Translaten
• “Wollust” a Yandexen
• “Wollust” a Beolingus-ban
• “Wollust” a Leo szótárban
• “Wollust” a Langenscheidt szótárban
• “Wollust” a Lingea szótárban
• "Wollust" a Szótár.net-en
• "Wollust" a Sztaki szótárban
• Wollust a német Wikipédiában.