Ugrás a tartalomhoz

Ziziphus jujuba

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Ziziphus jujuba
Ziziphus jujuba, habitus
Scientific classification Edit this classification
Missing taxonomy template (fix): Paliureae
Genus: Ziziphus
Species:
Z. jujuba
Binomial name
Ziziphus jujuba
Synonyms[2]
  • Girtanneria jujuba (Mill.) Neck.
  • Jububa mediterranea Bubani
  • Mansana arborea J.F.Gmel.
  • Paliurus lucidus Carrière
  • Rhamnus circumcissa Russell ex Wall.
  • Rhamnus lucida Salisb.
  • Rhamnus mauritiana Soy.-Will.
  • Rhamnus soporifera Lour.
  • Rhamnus vulgaris Pers.
  • Rhamnus zizyphus L.
  • Ziziphus acidojujuba C.Y.Cheng & M.J.Liu
  • Ziziphus acidojujuba f. granulata C.Y.Cheng & M.J.Liu
  • Ziziphus acidojujuba f. infecunda C.Y.Cheng & M.J.Liu
  • Ziziphus acidojujuba f. trachysperma C.Y.Cheng & M.J.Liu
  • Ziziphus chinensis Spreng.
  • Ziziphus flexuosa Wall.
  • Ziziphus jujuba f. allochroa C.Y.Cheng & M.J.Liu
  • Ziziphus jujuba f. apyrena C.Y.Cheng & M.J.Liu
  • Ziziphus jujuba f. carnosicalycis C.Y.Cheng & M.J.Liu
  • Ziziphus jujuba f. heteroformis C.Y.Cheng & M.J.Liu
  • Ziziphus jujuba var. inermis (Bunge) Rehder
  • Ziziphus jujuba f. lageniformis (Nakai) Kitag.
  • Ziziphus jujuba subsp. spinosa (Bunge) J.Y.Peng, X.Y.Li & L.Li
  • Ziziphus jujuba var. spinosa (Bunge) Hu ex H.F.Chow
  • Ziziphus jujuba f. tortuosa C.Y.Cheng & M.J.Liu
  • Ziziphus melanogona Bojer
  • Ziziphus natsme Siebold
  • Ziziphus nitida Roxb.
  • Ziziphus officinarum Medik.
  • Ziziphus sativa Gaertn.
  • Ziziphus sativa var. inermis (Bunge) C.K.Schneid.
  • Ziziphus sativa var. lageniformis Nakai
  • Ziziphus sativa var. spinosa (Bunge) C.K.Schneid.
  • Ziziphus sinensis Lam.
  • Ziziphus soporifera (Lour.) Duhamel
  • Ziziphus sororia Schult.
  • Ziziphus spinosa (Bunge) Hu ex F.H.Chen
  • Ziziphus trinervia Roth
  • Ziziphus vulgaris Lam.
  • Ziziphus vulgaris var. inermis Bunge
  • Ziziphus vulgaris var. macrocarpa Risso
  • Ziziphus vulgaris var. oblonga Risso
  • Ziziphus vulgaris var. praecox Risso
  • Ziziphus vulgaris var. spinosa Bunge
  • Ziziphus zizyphus (L.) H.Karst.
  • Zizyphon jujubum (Mill.) St.-Lag.


Főnév

Ziziphus jujuba (tsz. Ziziphus jujubas)

  1. (gyógyszertan) jujuba

A Ziziphus jujuba, közismert nevén datolyaszilva, kínai datolya, vagy egyszerűen jujuba, egy Ázsiából származó gyümölcstermő fa- vagy cserjefaj, amelynek gyümölcsét évezredek óta fogyasztják élelmiszerként és használják a hagyományos gyógyászatban. A növény a Rhamnaceae (bengefélék) családjába tartozik, és elsősorban Kínában, Koreában, Indiában, valamint a Közel-Keleten és a mediterrán térségben termesztik. A jujuba gyümölcse tápláló, vitamindús, és különféle jótékony hatásokat tulajdonítanak neki, többek között nyugtató, immunerősítő és emésztésjavító hatást.



1. Taxonómia és rendszertani besorolás

  • Ország: Plantae
  • Törzs: Magnoliophyta
  • Osztály: Magnoliopsida
  • Rend: Rosales
  • Család: Rhamnaceae
  • Nemzetség: Ziziphus
  • Faj: Ziziphus jujuba Mill.

A Ziziphus nemzetség több mint 40 fajt foglal magába, közülük a Z. jujuba a legfontosabb mezőgazdasági szempontból.



2. Botanikai jellemzők

2.1. Alak és méret

A Ziziphus jujuba egy lombhullató fa vagy nagy bokor, amely jellemzően 5–12 méteres magasságot ér el. A korona formája szabálytalan, ágai gyakran tövisesek, a fiatal hajtások vörösesbarnák. A kérge sötétbarna, idővel berepedezik.

2.2. Levelek

A levelek váltakozó állásúak, egyszerűek, fényes zöldek, ovális vagy lándzsás formájúak, fűrészes szélűek, hosszuk 2–7 cm. A levélerek jól láthatóak, három főér fut párhuzamosan a levélen.

2.3. Virágok

Kicsik, zöldessárgák, 5 szirommal rendelkeznek, és bogernyőben állnak. Egyszerű felépítésűek, nektárt termelnek, így rovarok porozzák be őket. A virágzás jellemzően késő tavasszal vagy kora nyáron következik be.

2.4. Termés

A jujuba termése egy csonthéjas gyümölcs, amely eleinte zöld, majd érés során vörösesbarna, barnás vagy sötétlila színt vesz fel. Formája változatos: gömbölyű, ovális vagy kissé hosszúkás. Mérete 2–6 cm között változik. Az érett termés húsa édes, ropogós vagy aszalt állapotban puhább.



3. Elterjedés és termőhelyi igények

3.1. Földrajzi elterjedés

A jujuba őshazája Észak-Kína, de évszázadok alatt elterjedt Indiában, Koreában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Dél-Európában. Ma már az Egyesült Államokban is termesztik, főként Kaliforniában és Új-Mexikóban.

3.2. Éghajlat

A jujuba meleg, száraz klímát kedvel. Jól tűri a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokat: -15 °C alatti hőmérsékletet is elvisel, míg nyáron a 40 °C fölötti hőséget is túléli. A nyári hőséget kedveli, amely segíti a gyümölcs beérését.

3.3. Talaj

A talajra nem különösebben igényes: homokos, vályogos, sőt gyengébb minőségű talajon is megél. Azonban jó vízelvezetésű, enyhén lúgos vagy semleges pH-értékű talajt részesít előnyben. Jól viseli az aszályt.



4. Szaporítás és termesztés

4.1. Szaporítás

A jujuba szaporítható:

  • magvetéssel (ritkán, genetikai változatosság miatt),
  • sarjakról, mivel erőteljesen sarjadzik,
  • oltással, gyakran vad Ziziphus fajokra (pl. Z. lotus),
  • gyökérdugványozással.

4.2. Ültetés

A fákat tavasszal vagy ősszel ültetik, napos, védett helyre. A sor- és tőtávolság típustól és céltól függően változik, de általában 5–6 métert hagynak a fák között.

4.3. Ápolás

  • Metszés: szükséges a korona alakításához és a terméshozam optimalizálásához.
  • Öntözés: fiatal korban rendszeres öntözést igényel, később szárazságtűrő.
  • Tápanyagpótlás: foszforban és káliumban gazdag tápanyagokat igényel.

4.4. Kártevők és betegségek

Viszonylag ellenálló, de támadhatják:

  • levéltetvek,
  • pajzstetvek,
  • lisztharmat,
  • baktériumos levélfoltosság.

Biológiai védekezés és helyes agrotechnika alkalmazható.



5. Kémiai összetétel

A jujuba gyümölcse rendkívül gazdag:

  • C-vitaminban: friss állapotban 70–500 mg/100g (több mint a citrusfélékben),
  • cukrokban: glükóz, fruktóz,
  • aminosavakban: esszenciális és nem esszenciális aminosavak,
  • ásványi anyagokban: kálium, vas, kalcium, foszfor,
  • polifenolokban: antioxidáns hatású vegyületek,
  • szaponinokban, flavonoidokban.

A mag olajokat is tartalmaz, többek között oleinsavat és linolsavat.



6. Felhasználás

6.1. Élelmiszerként

A jujuba gyümölcsét:

  • frissen fogyasztják (almászerű íz, ropogós textúra),
  • aszalt gyümölcsként árusítják,
  • lekvár, szirup, gyümölcslé, bor, ecet, likőr készül belőle,
  • sütemények, édességek alapanyaga lehet (pl. kínai sült gombócok, koreai teák),
  • lisztté őrölve is felhasználják.

Az aszalt jujuba különösen értékes téli élelmiszer.

6.2. Gyógyászatban

Kínai hagyományos orvoslás

A Ziziphus jujuba több ezer éve fontos szerepet tölt be:

  • shen tonizáló (lelki nyugalmat segíti),
  • májvédő,
  • vérképző,
  • immunerősítő,
  • nyugtató, altató,
  • emésztésjavító,
  • szomjoltó, köptető.

6.3. Modern farmakológia

Kutatások alapján igazolt hatásai:

  • antioxidáns,
  • gyulladáscsökkentő,
  • daganatellenes (preklinikai vizsgálatokban),
  • májvédő,
  • idegrendszeri védő (neuroprotektív),
  • vérnyomáscsökkentő,
  • immunmoduláló.

A Ziziphus jujuba magjának kivonatai (pl. jujuboside A) a központi idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatásuk miatt gyógyszerfejlesztés célpontjai.

6.4. Kozmetikumok

Kivonatai hidratáló, antioxidáns és bőrnyugtató hatásúak, így krémek, szérumok alapanyaga is lehet.



7. Kulturális és történelmi jelentőség

  • Kína: Több mint 4000 éve termesztik, i.e. 9000-re visszanyúlóan vad példányokat találtak. A „négy szent gyógynövény” egyike.
  • India: A „ber” nevű faj a Z. mauritiana, de a jujubát is használják.
  • Korea: A „daechu” fontos étel- és teaalapanyag.
  • Perzsa kultúra: Gyógyító hatásairól ismert.
  • Európa: A középkorban orvosságként terjedt el, főként torokpanaszok kezelésére.



8. Fajták és nemesítés

Számos fajtát nemesítettek:

  • Li – nagy, gömbölyű gyümölcs, korai érésű.
  • Lang – hosszúkás termés, jól aszalható.
  • Chico – édes, friss fogyasztásra alkalmas.
  • Sherwood – késői érésű, bőséges terméshozamú.

A nemesítés célja:

  • nagyobb gyümölcsméret,
  • jobb aszalhatóság,
  • kevesebb mag,
  • jobb hidegtűrés.



9. Gazdasági jelentőség

9.1. Termelés

  • Kína a világ vezető termelője (több mint 90%-os részesedés),
  • évente több millió tonna termést takarítanak be,
  • nő a nemzetközi kereslet – aszalt jujuba, porított kivonat, kapszulák.

9.2. Export és kereskedelem

  • export főként Ázsia országaiba, Észak-Amerikába, Európába,
  • biotermesztés, prémium kategóriás egészséges snack termékek formájában is jelen van a piacon.



10. Jövőbeli kilátások és kutatási irányok

  • funkcionális élelmiszerek fejlesztése jujubából,
  • gyógyszerhatóanyagok izolálása (pl. jujuboside A és B),
  • klímaváltozáshoz alkalmazkodó gyümölcsfajként való hasznosítás száraz területeken,
  • agroökológiai potenciál kihasználása (pl. szélfogóként, méhlegelőként),
  • biotechnológiai nemesítés: stressztűrés, terméshozam javítása.



Összegzés

A Ziziphus jujuba rendkívül sokoldalú növényfaj, amely élelmiszerként, gyógynövényként és kozmetikai alapanyagként egyaránt fontos szerepet tölt be. Kiváló alkalmazkodóképessége, értékes hatóanyagai és kedvező élettani hatásai miatt mind a tudomány, mind a mezőgazdaság, mind a kereskedelem számára értékes faj. A jujuba nem csupán egy gyümölcs, hanem egy kulturálisan is jelentős növény, amely a modern táplálkozástudományban is új lehetőségeket kínál.