Ugrás a tartalomhoz

acetilcisztein

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒt͡sɛtilt͡sistɛjin]

Főnév

acetilcisztein

  1. (gyógyszertan) Az acetilcisztein (N-acetil-L-cisztein, NAC) egy aminosav-származék, amelyet széles körben alkalmaznak mind a légúti betegségek kezelésére, mind a májvédelemben. Főként nyákoldó (mukolitikus) hatása miatt használják, de alkalmazzák még paracetamol túladagolás esetén, mivel segíti a májban a mérgező anyagok lebontását.

Hogyan működik az acetilcisztein?

  1. Nyákoldó hatás: Az acetilcisztein segít lebontani a légutakban felhalmozódó sűrű nyákot azáltal, hogy a nyákban található fehérjék között lévő kénhidakat bontja. Ezáltal a váladék folyékonyabbá válik, és könnyebben felköhöghető. Ez a hatás különösen hasznos olyan betegségek kezelésében, mint a krónikus hörghurut, cisztás fibrózis, tüdőtágulás és egyéb légúti betegségek.
  2. Antioxidáns hatás: Az acetilcisztein erős antioxidáns hatású vegyület, mivel a szervezetben glutation-ná alakul, amely az egyik legerősebb természetes antioxidáns. A glutation semlegesíti a szabadgyököket, amelyek károsíthatják a sejteket. Ezért az acetilciszteint gyakran alkalmazzák oxidatív stresszel járó betegségek esetén.
  3. Májvédelem paracetamol-túladagolás esetén: Az acetilcisztein kulcsszerepet játszik a paracetamol-túladagolás kezelésében. Túladagolás esetén a májban toxikus metabolitok képződnek, amelyek májkárosodást okozhatnak. Az acetilcisztein segít helyreállítani a máj glutationkészleteit, amelyek lebontják ezeket a mérgező anyagokat, és csökkentik a májkárosodás kockázatát.

Alkalmazási területek

Az acetilciszteint számos orvosi területen alkalmazzák, beleértve:

  1. Légúti betegségek:
    • Krónikus hörghurut
    • Cisztás fibrózis
    • Asztma
    • Tüdőtágulás
    • Akut légúti fertőzések (például tüdőgyulladás, hörghurut)
  2. Paracetamol túladagolás: Az acetilciszteint parenterálisan (intravénásan) alkalmazzák paracetamol-túladagolás esetén, hogy megakadályozzák a májkárosodást. A kezelés hatékonysága szempontjából fontos, hogy minél hamarabb, lehetőleg a túladagolás után 8 órán belül adják be.
  3. Antioxidáns hatás: Az acetilciszteint olyan betegségek esetén alkalmazzák, ahol fokozott oxidatív stressz áll fenn, például krónikus gyulladásos betegségek, mint például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).

Adagolás és alkalmazás

Az acetilciszteint többféle formában alkalmazzák, például tabletták, pezsgőtabletták, inhalációs oldatok és intravénás injekciók formájában. Az adagolás a beteg állapotától és a kezelési céltól függ.

  • Nyákoldás: Felnőttek számára általában napi 600 mg ajánlott, amely lehet egyetlen dózisban vagy több kisebb adagban. Inhalációs formában is alkalmazható a váladék könnyebb eltávolításához.
  • Paracetamol-túladagolás: Intravénás alkalmazás esetén a kezdeti adag 150 mg/kg 1 órán keresztül, majd további adagok követik, amelyek 50-100 mg/kg-tól függenek. A teljes kezelési idő 20-24 óra lehet.

Mellékhatások

Az acetilcisztein általában jól tolerálható, de mint minden gyógyszer, ez is okozhat mellékhatásokat. A leggyakoribb mellékhatások a következők:

  1. Emésztőrendszeri tünetek: Hányinger, hányás, hasmenés és hasi fájdalom jelentkezhet, különösen a tablettás vagy pezsgőtablettás formában alkalmazott készítményeknél.
  2. Allergiás reakciók: Ritkán előfordulhatnak bőrkiütések, csalánkiütés, viszketés és ritkábban anafilaxiás reakciók.
  3. Légúti irritáció: Inhalációs formában alkalmazva ritkán hörgőgörcs (bronchospasmus) fordulhat elő, különösen asztmás betegeknél.
  4. Bőrreakciók: Ritkán bőrkiütések vagy viszketés jelentkezhet, főként tablettás alkalmazás esetén.

Ellenjavallatok

Az acetilcisztein nem minden beteg számára alkalmas, és bizonyos körülmények között kerülni kell a használatát:

  • Asztmás betegek: Inhalációs alkalmazás esetén fokozott óvatosság szükséges, mivel hörgőgörcsöt (bronchospasmust) okozhat. Ilyen esetekben az inhaláció előtt orvos által javasolt hörgőtágító gyógyszert kell alkalmazni.
  • Gyomorfekély vagy nyombélfekély: Az acetilcisztein növelheti a gyomor-bélrendszeri irritációt, ezért ilyen állapotban alkalmazása kerülendő vagy óvatosan kell használni.
  • Terhesség és szoptatás: Terhes és szoptató nők esetében az acetilcisztein alkalmazása csak orvosi felügyelet mellett ajánlott.

Gyógyszerkölcsönhatások

Az acetilcisztein kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, ezért fontos tájékoztatni az orvost minden szedett gyógyszerről. Néhány jelentősebb kölcsönhatás:

  1. Antibiotikumok: Az acetilcisztein és bizonyos antibiotikumok (például tetraciklinek, penicillinek) egyidejű alkalmazása csökkentheti az antibiotikum hatékonyságát, ezért legalább 2 órás különbséggel kell bevenni őket.
  2. Köhögéscsillapítók: Az acetilcisztein nyákoldó hatása ellenkezőleg hathat a köhögéscsillapító szerekkel, mivel ezek csökkenthetik a köhögési reflexet, ami a váladék felhalmozódásához vezethet a légutakban.

Összegzés

Az acetilcisztein egy hatékony nyákoldó szer, amelyet légúti betegségek kezelésére használnak a sűrű váladék lebontására. Antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően fontos szerepet játszik a paracetamol-túladagolás kezelésében és a máj védelmében is.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=acetilcisztein&oldid=3461346”