akol

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Főnév

akol

  1. (népies) Juhok istállója.
  2. (népies) Legelőn a jószág körülkerített helye.
  3. (tájszó) Varsákkal elkerített hely.

Etimológia

  • Egy szláv okol szóból. (Forrás: TESz, Akadémiai Kiadó, 1964)
  • A szláv szó jelentése tkp. körülkerített hely, lásd az okolo elöljárószót.

Fordítások

Ragozás

akol ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset akol aklok
tárgyeset aklot aklokat
részes eset akolnak akloknak
-val/-vel akollal aklokkal
-ért akolért aklokért
-vá/-vé akollá aklokká
-ig akolig aklokig
-ként akolként aklokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben akolban aklokban
-on/-en/-ön aklon aklokon
-nál/-nél akolnál akloknál
-ba/-be akolba aklokba
-ra/-re akolra aklokra
-hoz/-hez/-höz akolhoz aklokhoz
-ból/-ből akolból aklokból
-ról/-ről akolról aklokról
-tól/-től akoltól akloktól

Szinonimák