Ugrás a tartalomhoz

amplifier

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

amplifier (tsz. amplifiers)

  1. (informatika) erősítő

Az elektronikus erősítő (angolul: electronic amplifier) egy olyan eszköz vagy áramkör, amely egy bemeneti elektromos jelet nagyobb amplitúdójú (erősebb) kimeneti jellé alakít át anélkül, hogy megváltoztatná annak alapvető jellegét.



Mi az az elektronikus erősítő?

  • Egy olyan áramköri komponens, amely növeli a bemeneti jel feszültségét, áramát vagy teljesítményét.
  • A bemenetén kapott gyenge elektromos jelet egy erősebb kimeneti jellé alakítja.
  • Az erősítés mértéke jellemzően erősítési tényezővel (gain) van megadva.



Hogyan működik?

  • Általában tranzisztorokat, műveleti erősítőket (op-amp), vagy elektroncsöveket használ.
  • A bemeneti jel vezérli az erősítő áramkörét, amely a tápfeszültségből energiát vesz fel, és ezzel növeli a jel nagyságát.
  • Fontos, hogy az erősítő ne torzítsa jelentősen a jelet.



Típusok

  1. Feszültségerősítő: A bemeneti feszültséget erősíti meg.
  2. Áramerősítő: A bemeneti áramot növeli.
  3. Teljesítményerősítő: A teljesítményt (feszültség × áram) növeli, pl. hangszórók meghajtására.



Hol használják?

  • Hangtechnikában: mikrofonok jeleinek erősítésére, hangszórók meghajtására.
  • Kommunikációban: rádiójelek erősítésére.
  • Mérőműszerekben: érzékeny jel felerősítésére.
  • Elektronikai készülékekben: jelfeldolgozásra.



Összefoglalás

Az elektronikus erősítő egy olyan áramkör vagy eszköz, amely a gyenge elektromos jeleket nagyobb amplitúdójú kimeneti jelekké alakítja, lehetővé téve azok további feldolgozását vagy felhasználását.